A beruházás története



1. Előzmények

Fel

A Víz Keretirányelv (VKI, 60/2000. EK.) az Európai Közösség által meghirdetett vízpolitika, melynek keretében a tagállamok a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotát kívánják elérni, illetve ezt fenntarthatóvá tenni. A jelenlegi állapot felmérését az e célra kijelölt észlelő-mérő (monitoring-) hálózatra épülő vizsgálatsor hivatott megállapítani. A VGT által meghatározandó - a jó állapot elérését szolgáló beavatkozások - hatását, valamint az állapot változását folyamatosan monitorozni kell.

A vízügyi szakágazat jogszabály által (1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról /Vgt./) előírt kötelezettsége a vizek mennyiségi állapotának és változásának észlelése, mérése, nyilvántartása. Ebbe beletartozik a víz természeti (csapadék, lefolyás, tározódás) és társadalmi (vízkivétel, tározás, visszavezetés) körforgásának vízmérleg elvű számontartása, aminek egyik alapeleme a felszín közeli kutak hidrológiai adatait mérő észlelőhálózat folyamatos működtetése.

A VKI 2007 évi ország-jelentése meghatározta az ország felszíni vizes monitoring vizsgálatainak helyét, 1659 felszín alatti vizsgálati pontot kijelölve a vízszint észlelésére. A vízszint észlelése különösen a síkvidéki vízgyűjtőkön meghatározó, ahol a talajvízszintek előrejelzése az aszály- és belvíz-előrejelzések alapvető feltétele az élőhelyek, a lakosság és a mezőgazdaság szempontjából. A jelenlegi észlelési rendszerben gyorsadat-gyűjtő kútként 400 törzshálózati észlelő hely folyamatos vízszint rögzítése és havi adatbegyűjtése az előrejelzés alapja, amelyek túlnyomó többsége VKI monitor pont is. Ezek azonban a havi késéssel a szükséges operatív előrejelzést nem tudják megfelelően biztosítani.

A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) – mint a magyar állami vízügyi igazgatás középirányító szerve - jogszabályban rögzített feladata a monitoring hálózat országos koordinációja, távlati fejlesztésének irányítása, a műszerszolgálat irányítása.

A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztésére kiírt KEOP-2.2.2. pályázaton belül Monitoring állomások automatizálására felszín közeli vizek esetében a VKKI – mint Kedvezményezett - pályázatot nyújt be. A továbbiakban a pályázat elnevezésére a rövidített „talajvízkutak távjelzése” rövidítést is használjuk.

2. A projekt céljai

Fel

A felszín közeli vizek monitoring állomásainak automatizálása vízügyi szempontból a következő célok miatt szükséges:

  • A mérési, észlelési folyamat megbízhatóságának növelése (adathiányok csökkentése);
  • Az adatkinyerés időtartamának csökkentése, adatfeldolgozás idejének csökkentése;
  • A rendszer fajlagos üzemeltetési, fenntartási költségeinek csökkentése, és a rendszer hatékony (ISO 9001:2000 szerinti) ellenőrzésének biztosítása;
  • A vízkészlet-háztartás és előrejelzés gyors és operatív megvalósítása a klímaváltozás várható következményeihez (száraz, aszályos periódusok, belvíz események növekedése) alkalmazkodva;
  • A víztestek vízmérlegének naprakészen tartása.

A felsoroltak közül a VKI felszíni vizes monitoring rendszerének működtetéséhez mindegyik elem szorosan csatlakozik.

3. Helyzetelemzés, a megvalósulás háttere

Fel

A projektben - hosszabb előkészítő munka eredményeként - a mintegy 400 gyorsadat-szolgáltató kútból 352 db, automatikus vízszintméréssel ellátott és a körzeti észlelési központokból távjelzéssel lekérdezhető kút kialakítására született javaslat.

A kutak közül hálózatoptimalizációval kiválasztott új észlelési ponton 22 db új észlelő kutat létesítenek, a meglévők közül 27 db melléfúrásos felújítása történik meg, 52 esetben a kútkiállást kell átalakítani, 8 esetben antennával ellátni.

Az egységes regisztráló műszer és tavjelző elhelyezése 342 db kútnál történik meg, csak távjelzést kell kiépíteni 10 észlelő kút esetében.

A műszeradatokat a területi kezelő KÖVIZIG-ek kérhetik le GPRS modemen keresztül. Az új állomáselemeket az adott környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság távmérő hálózatába illeszteni kell.

A fejlesztéssel lehetővé válik az integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés megfelelő határidejű elkészítése, a VKI vízmérleg és vízgyűjtő-gazdálkodás alapadatainak biztosítása.

3.1. A projektgazda bemutatása

A projektgazda és a pályázat kedvezményezettje a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI). A következő alfejezetek a szervezet módosító, alapító okirata alapján készültek. (A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 11/2007. KvVM utasítása, megjelent a Környezetvédelmi Értesítő 2007./4. számában.)

Általános adatok, a projektgazda jogállása

A projektgazda legfontosabb adatai a következők:

  • Elnevezése: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság
  • Angol nyelvű elnevezése: Central Bureau of Water and Environment
  • Rövidített elnevezése: VKKI
  • Székhelye: 1012 Budapest, Márvány utca 1/d
  • Alapítója: közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
  • Alapításának időpontja: 1993. január 1.
  • Felügyeleti szerve: környezetvédelmi és vízügyi miniszter
  • Jogelődje: Vízügyi Központ és Közgyűjtemények
  • Jogállása: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó; az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv, melynek működése az ország egész területére kiterjed.

A VKKI állami feladatként ellátandó alaptevékenységei:

  • eljár a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII törvény 4. §-ában foglalt - Kormány által kijelölt - vízügyi igazgatási szervként.
  • ellátja a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (továbbiakban: miniszter) feladat- és hatáskörébe tartozó
        • a vizek kártételei elleni védelemmel,
        • vízgyűjtő-gazdálkodással,
        • vízrajzi tevékenységgel,
        • közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel,
        • egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló központi, illetve pályázati, valamint kiemelt kormányzati fejlesztések megvalósításával,
        • központi vízügyi nyilvántartások és informatikai rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos, valamint
        • múzeumi, levéltári, könyvtári, továbbá
        • egyéb, a miniszter által feladatkörébe utalt feladatokat.

A vizek kártételei elleni védelem és a vízgyűjtő-gazdálkodás körében ellátja;

        • az egyes európai uniós és hazai források felhasználásával megvalósuló nagy és kiemelt beruházásokkal kapcsolatos beruházói és koordinációs feladatokat, a vízgazdálkodásban megvalósuló KIOP programokat, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) központi és pályázati programjainak szakmai előkészítését, illetve a központi programok megvalósítását;
        • a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoknak (továbbiakban: KÖVIZIG) az állami tulajdonú vizek kezelésével kapcsolatos szakmai tevékenységük, illetve a működésüket megalapozó közgazdasági feltételrendszer koordinációját, valamint részt vesz az országos és területi vízgazdálkodás stratégiájának, koncepciójának kialakításában és a vízgazdálkodás nemzetközi feladatainak ellátásában, közreműködik a kutatás-fejlesztési koncepciók kidolgozásában, a kutatás-fejlesztési tevékenység tervezésében, szervezésében, végrehajtásában, értékelésében és az eredmények hasznosításában;
        • a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (továbbiakban: miniszter) feladat- és hatáskörébe tartozó egyes múzeumi, levéltári, könyvtári feladatokat.

A VKKI feladatai közül a jelen projekthez kapcsolódókat az alábbi felsorolásban kiemeltük (félkövér betűtípus).

Vízgyűjtő-gazdálkodási és vízrajzi feladatok körében:

        • összeállítja az országos szintű vízgyűjtő-gazdálkodási tervet és koordinációs tevékenysége révén gondoskodik arról, hogy az ország egész területére, ezen belül a Duna közvetlen, a Dráva, a Tisza és a Balaton részvízgyűjtőin, és negyvenkettő vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységre egységes tartalommal készítsék el a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az illetékes igazgatóságok (KÖVIZIG);
        • részt vesz az EU VKI szerinti hazai és nemzetközi vízgyűjtő-tervezési feladatok ellátásában, koordinálja a KÖVIZIG-ek ez irányú területi feladatait;
        • ellátja a vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi tevékenységével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott rá háruló feladatokat;
        • ellátja a védekezés alatt szükséges vízrajzi tevékenységet;
        • koordinálja a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok által ellátott vízrajzi tevékenységet;
        • részt vesz a területi észlelő-rendszerek egységes hálózati irányításában;
        • javaslatot tesz az országos vízrajzi monitoring hálózat működtetésére, fejlesztésére, koordinálja a vízrajzi beruházásokat;
        • biztosítja a vízrajzi monitoring hálózat adataiból képzett információk tárolását és közreadását;
        • közreműködik a vizek rendszeres mennyiségi és minőségi állapotértékelésével, előrejelzésével kapcsolatos feladatokban;
        • ellátja a vízkészlet-gazdálkodás elemeinek (vízigény, vízkészlet, kapacitások), folyamatos nyilvántartását és értékelését;
        • végzi a vízkészlet-védelmi beruházások (vízbázis-védelem, folyó- és állóvizek vízminőség-javító rehabilitációja) vízgazdálkodási megalapozását és koordinálását;
        • koordinálja a távlati vízbázisok védelmével kapcsolatosan a KÖVIZIG-ek kötelezettségébe tartozó feladatokat;
        • részt vesz a KÖVIZIG-ek vízkészlet-gazdálkodást érintő szakértői feladatainak koordinálásában;
        • a vízhasználatra vonatkozóan gazdasági elemzéseket végez, illetve összesíti és nyilvántartja az e témában hozzáférhető adatokat;
        • részt vesz a települési és regionális területrendezési és területfejlesztési tervek elbírálásában és véleményezésében;
        • részt vesz az integrált vízkészlet-gazdálkodás információs rendszeréhez kapcsolódó fejlesztések végrehajtásában;
        • gondoskodik a vízgazdálkodási szakterület minőségügyi és műszaki szabályozásainak egységes kezeléséről;
        • ellátja az integrált folyógazdálkodás feladatait a vízgyűjtő-gazdálkodás keretein belül;
        • közreműködik a vízkészlet- és vízhasználati adatok nyilvántartásában és feldolgozásában, figyelemmel a nemzetközi adatszolgáltatási igényekre is;
        • közreműködik a nemzetközi vízügyi együttműködésből adódó feladatok ellátásában.

Európai uniós, illetve kiemelt programok végrehajtása körében

        • ellátja a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése megvalósításával kapcsolatos beruházói és koordinációs feladatokat;
        • összefogja a vízgazdálkodásban megvalósuló Környezetvédelmi és infrastruktúra Operatív Programokat;
        • ellátja a vízgazdálkodási beruházások EU-s feladatainak előkészítését;
        • részt vesz az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) központi és pályázati programjainak szakmai előkészítésében, költségvetésének megtervezésében;
        • kedvezményezettként lebonyolítja, megvalósítja a tárca KEOP központi programjaként meghatározott nagy- és kiemelt projektjeit, beruházásait, a megvalósításhoz szükséges beruházás-előkészítő és tervezési feladatokkal együtt;
        • szakértő szervezetként részt vesz a pályázati programok megvalósításának szakmai ellenőrzésében, központi programokhoz való illeszkedésének vizsgálatában, szakmailag véleményezi a megvalósult pályázatok kitűzött céljainak való megfelelősségét;
        • ellátja a jelentős hazai és Európai Uniós támogatással megvalósuló környezetvédelmi és vízügyi beruházásokkal kapcsolatos beruházói és koordinációs feladatokat;
        • beruházóként megvalósítja a kormányzat, illetve a minisztérium által feladatként részére előírt környezetvédelmi és vízügyi fejlesztéseket különösen a Hulladékgazdálkodás (égetés), Kármentesítés - állami felelősségi körbe tartozó projektek, Vizek kártételeinek megelőzése ás vízkárelhárítás (árvíz), Kiemelten kezelt Vízvédelmi területekre vonatkozó komplex vízvédelmi beruházások, a Víz Keretirányelv végrehajtásának állami intézkedései;
        • létrehozza és működteti a beruházások előkészítéséhez és megvalósításához szükséges projekt végrehajtási egységet.

Országos vízügyi informatikai szolgálattal kapcsolatos feladatok körében:

        • gondoskodik az országos vízügyi informatikai és hírközlési rendszerek folyamatos és biztonságos üzemeltetéséről, biztosítja e rendszerek szolgáltatásainak elérhetőségét az ágazat szereplői számára;
        • koordinálja a rendszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat;
        • Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR) országos üzemeltetése és koordinációs feladatainak ellátása, valamint vízgyűjtő-gazdálkodás tervezéssel és vízrajzi monitoringgal kapcsolatos rendszerek moduljai (OTAR, OHM, MAHAB, VÍZ-TÉR);
        • ellátja a Települési Szennyvíz információs Rendszer (TESZIR), valamint a hozzá kapcsolódó térinformatikai rendszer és szakmai honlap üzemeltetési és fejlesztési feladatait.

A vízrajzi tevékenység központi irányítási feladatai a következők:

Az irányítás folyamata:

  • a vízrajzi munka céljainak megfogalmazása.
  • a célok eléréséhez stratégia kidolgozása.
  • a célok lebontása feladatokra.
  • a feladatok kiadása (a KÖVIZIG vízrajzi egységei, a háttérintézmény és a műszerszolgálat felé), a végrehajtás figyelemmel kísérése, számonkérés.
  • értékelés, visszacsatolás a célok megfogalmazásához.

Az irányítási feladatok részletezése:

  • a területi vízrajzi egységek, a háttérintézmény és a műszerszolgálat működésének felügyelete.
  • a meglévő szakmai követelményrendszer gondozása (szükség szerint újak kidolgoztatása, változtatások végrehajtatása), alkalmazásának elrendelése.
  • jogi szabályozási háttér figyelemmel kísérése.
  • különböző időtartamú (közép- és hosszú távú) fejlesztési tervek készítése, karbantartása.
  • erőforrások biztosítása.
  • szakmai továbbképzési igények felmérése.
  • minőségirányítási rendszer működtetése (jelenleg ISO9001:2000 szabvány szerint).
  • a területi vízrajzi egységek, a háttérintézmény és a műszerszolgálat munkájának értékeléséhez szükséges információk, adatok gyűjtése, elemzése, értékelése.

A VKKI szervezeti sémáját a 3-1. ábra mutatja be, a szervezet hierarchikus irányítási rend szerint működik. A VKKI szervezetét és tevékenységét a főigazgató irányítja. A főigazgató irányítja, koordinálja és ellenőrzi az igazgatóságok, a közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egységek munkáját, beszámoltatja az igazgatókat és a felügyelete alá tartozó vezetőket a vezetésük alá tartozó szakterület, illetőleg a szervezet működéséről.

Az igazgatók (szakági igazgató, projektigazgató, gazdasági igazgató) tevékenységüket a főigazgató közvetlen irányítása alatt végzi.

Az igazgató szervezi és irányítja a vezetése alá tartozó igazgatóság munkáját, azért egyszemélyi felelősséggel tartozik. Intézkedik (dönt) az igazgatóság ügykörébe tartozó, valamint a hatáskörébe utalt ügyekben. Az ügyrendben megállapított feladatkörben szakmailag irányítja az alárendelt szervezeti egységek tevékenységét és ennek érdekében kapcsolatot tart e szervezeti egységek vezetőivel. Az igazgató felelős az irányított szervezeti egységek feladatainak megtervezésért, megszervezésért és teljesítésért, valamint a feladatvégzéssel kapcsolatos munkáltatói jogok (irányítás, utasítás, számonkérés, ellenőrzés) gyakorlásáért, az igazgatóság munkájának színvonaláért, fejlesztéséért.

A főosztályvezető irányítja a vezetése alatt álló főosztály munkáját, felelős a főosztály feladatainak, a szakmai követelményeknek, valamint a hatályos jogszabályokban és szabályzatokban foglaltaknak megfelelő, színvonalas ellátásáért. A főosztályvezető felelős az általa irányított szervezeti egység feladatainak megtervezésért, megszervezésért és teljesítésért, valamint a feladatvégzéssel kapcsolatos irányítási, utasítási, számonkérési és ellenőrzési gyakorlat hatékony megvalósításáért, a főosztály szakmai munkájának színvonaláért, szakmai fejlesztéséért.

Az osztályvezető főosztályvezető irányításával vezeti az osztályokra tagozódó főosztály meghatározott osztályát. Felelős az osztály feladatainak jogszerű, a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért; köteles az osztály feladatainak teljesítését akadályozó körülmény észlelése esetén haladéktalanul intézkedést kezdeményezni az irányítását ellátó főosztályvezetőnél.

Az ügyintéző gondoskodik a közvetlen vezetője általi kijelölés szerinti ügyek érdemi döntésre való előkészítéséről, valamint a végrehajtás szervezéséről. Ellátja a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat, illetőleg a munkakörével összefüggő vagy - átmenetileg - azzal össze nem függő azon feladatokat, amelyeknek végzésével vezetője megbízza. Felelős feladatainak a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért.

3-1. ábra A VKKI szervezeti felépítése

Az előkészítő munkáknál a vízrajzi operatív tevékenységet folytató Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok szerepe is jelentős, területükön ők üzemeltetik és észlelik a projekt megvalósítása esetén a talajvízszint észlelő kutak automatikus mérési eszközeit, látják el a VKKI tulajdonába kerülő létesítmény közvetlen felügyeletét. A talajvízkút ászlelésekben résztvevő KÖVIZIGEK felsorolása és székhelyük:

    01. Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Győr

    02. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Budapest

    03. Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Baja

    04. Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Székesfehérvár

    05. Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Pécs

    07. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Nyíregyháza

    08. Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Miskolc

    09. Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Debrecen

    10. Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Szolnok

    11. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Szeged

    12. Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Gyula

A projekt során a monitoring állomások automatizálására felszín közeli vizek esetében új kutak létesítésénél, illetve újrafúrásánál szükséges vízjogi engedélyek elkészítését megbízott engedélyes tervezők (a VKKI és a Kövizigek megbízásából) készítették el.

A pályázat megvalósíthatósági tanulmányának előkészítésére a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság közbeszerzési eljárást írt ki. Az előkészítési munkát az ÖKO Zrt. nyerte el.

A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztésére kiírt KEOP-2.2.2. pályázaton belül a monitoring állomások automatizálására felszín közeli vizek esetében, pályázatot a VKKI nyújt be, mint Kedvezményezett.

3.2. A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai

Projekt előkészítés

Az előkészítést a tervezett projektvezető, Márfai László irányítja, aki vízépítő mérnöki diplomával és 38 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Jelenleg a Vízrajzi Monitoring Osztály osztályvezetőjeként dolgozik a projektgazda VKKI-ban. Feladata 5 éve az országos Vízrajzi Szolgálat (VKKI, 12 KÖVIZIG vízrajzi egysége) szakmai irányítása, a mintegy 8500 elemű monitoring hálózat fejlesztésének és működésének koordinálása.

A projektfeladatok ellátásában a VKKI megfelelő képzettségű szakemberei (műszaki, gazdasági, jogi, közbeszerzési, stb.) hatékonyan részt vesznek, akik nagy részben a megvalósítás projektmenedzsmentjében is részt fognak venni.

Projekt megvalósítás

Az előzetes tervek szerint mind az előkészítés, mind a megvalósítás időszakában a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság írásban kijelölt dolgozói alkotják a projektmenedzsment szervezetet.

A következő táblázat foglalja össze a Projektmenedzsment-szervezetben résztvevő személyeket és feladatukat.

Projektmenedzsment szervezet – funkcionális séma

Felelős személyek Fő feladatok és jogkör Munka-idő igény nap

Projektmenedzsment szervezet felügyelete a VKKI szervezetében:
Szentgyörgyvölgyi László Képzettsége: közgazdász

Munkatapasztalata: 10 éves projektvezetési tapasztalat

Feladata, jogköre:

  • Szervezi és irányítja a vezetése alá tartozó projektmenedzsment munkáját, azért egyszemélyi felelősséggel tartozik.
  • Egy személyben felelős a projektjavaslat előkészítéséért, és a projekt végrehajtásáért, előrehaladásáért.

Projektmenedzsment szervezete
Projektvezető:

Márfai László

Képzettsége: vízépítő mérnök, informatikai rendszerszervező

Munkatapasztalata: 38 éves szakmai (hidrológusi, tervezői, rendszerszervezői), 15 éves vezetői tapasztalat. Részvétel országos projektek, fejlesztések előkészítésében, közbeszerzések lebonyolításában.

Felelőssége, feladata:

  • irányítja az előkészítés szakmai, technikai és pénzügyi feladatait
  • ellenőrzi a projekt menedzselésére beosztottakat
  • munkamegbeszéléseket tart, koordinálja a projekt megvalósításában résztvevőket
  • kapcsolatot tart a támogató Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, a Közreműködő Szervezettel és a KvVM szakmai főosztályával
  • kapcsolatot tart a kivitelezésért felelős vállalkozóval, gondoskodik a feladatok határidőre történő végrehajtásáról, egyeztetések, munkaértekezletek lebonyolításáról.
16
Projektmenedzser:

Pályáztatás alatt

Képzettsége: környezeti szakmérnök /projektmenedzser

Munkatapasztalata: 11 éves projektmenedzsment

Felelőssége, feladata:

  • A projekt teljes időtartama alatt a koordinációs és adminisztrációs feladatok ellátása.
  • A munka előrehaladásáról negyedévente jelentést készít.
  • Gondoskodik a dokumentumok őrzéséről.
  • Közreműködik a projekt megvalósítása során felmerülő felügyeleti ellenőrzések előkészítésében, részvétel az ellenőrzéseken.
104
Szakmai vezető:

Göldner Tiborné

Képzettsége: vízépítő mérnök

Munkatapasztalata: 40 éves vízügyi (vízrajzi, monitoring fejlesztési és üzemeltetési) tapasztalat, 13 éves országos szakmai irányítói gyakorlat

Felelőssége, feladata:

  • A projekt szakmai megalapozásának, a fejlesztés hidrológiai szakirányú indokolásának előkészítése, irányítása.
  • Közreműködés a létesítmények megvalósításra irányuló közbeszerzési eljárások előkészítésében és lebonyolításában.
  • A létesítmény megvalósítására irányuló vállalkozási szerződések véleményezése.
  • A megvalósítási ütemtervek jóváhagyása és teljesítésének naprakész állapotban történő figyelemmel kísérése.
  • Az ajánlati dokumentációban foglaltak betartásának, valamint a kezelői és üzemeltetői egyeztetések megtörténtének ellenőrzése.
  • A fejlesztés megvalósítása során folyamatos együttműködés a leendő üzemeltetővel, a szakfelügyeletet biztosító szervekkel, a megvalósítással érintett üzemeltetőkkel, kezelőkkel.
  • A létesítmények megvalósításában résztvevő kivitelezők, üzemeltetők, valamint szükség esetén szakértők részvételével rendszeres megbeszélés szervezése és vezetése.
  • Az igazolt teljesítmények és a Megbízó által elismert pénzügyi teljesítések naprakész nyilvántartása.
  • Az EU támogatással megvalósuló létesítményekre előírt jelentések tervezetének elkészítése.
  • Havonként előrehaladási jelentés készítése.
  • A Vállalkozó részére előírt jelentések véleményezése.
  • Közreműködés a tájékoztató anyagok kidolgozásában részvétel a tájékoztató tevékenységben.
  • Közreműködés a próbaüzem lebonyolításának előkészítésében és lebonyolításában, nyilatkozat tétel az eredményességről.
  • A műszaki átadás-átvételi eljárás előkészítése közreműködés a lebonyolításban, az átadási dokumentáció ellenőrzése és javaslattétel az átvételről.
  • Közreműködés a garanciális időszak alatt az utó-felülvizsgálati eljárásokban.
39
Szakmai szakértő:

Bénik László

Képzettsége: vízgazdálkodási mérnök

Munkatapasztalata: 16 éves vízügyi (vízrajzi, monitoring fejlesztési és üzemeltetési) tapasztalat, 10 éves országos szakmai irányítói gyakorlat.

Felelőssége, feladata:

  • A projekt szakmai megalapozásának, a fejlesztés vízrajzi szakirányú indokolásának előkészítése.
  • Közreműködés a létesítmények megvalósításra irányuló közbeszerzési eljárások előkészítésében és lebonyolításában.
  • A létesítmény megvalósítására irányuló vállalkozási szerződések véleményezése.
  • A megvalósítási ütemtervek jóváhagyása és teljesítésének naprakész állapotban történő figyelemmel kísérése.
  • Az ajánlati dokumentációban foglaltak betartásának, valamint a kezelői és üzemeltetői egyeztetések megtörténtének ellenőrzése.
  • A fejlesztés megvalósítása során, a munkamegosztás szerint folyamatos együttműködés a leendő üzemeltetővel, a szakfelügyeletet biztosító szervekkel, a megvalósítással érintett üzemeltetőkkel, kezelőkkel.
  • A létesítmények megvalósításában résztvevő kivitelezők, üzemeltetők, valamint szükség esetén szakértők részvételével rendszeres megbeszélés szervezése és vezetése a munkamegosztás szerint.
  • Az igazolt teljesítmények és a Megbízó által elismert pénzügyi teljesítések naprakész nyilvántartása.
  • Az EU támogatással megvalósuló létesítményekre előírt jelentések tervezetének elkészítése.
  • Havonként előrehaladási jelentés készítése.
  • A Vállalkozó részére előírt jelentések véleményezése.
  • Közreműködés a tájékoztató anyagok kidolgozásában, részvétel a tájékoztató tevékenységben.
  • Közreműködés a próbaüzem lebonyolításának előkészítésében és lebonyolításában, nyilatkozat tétel az eredményességről.
  • A műszaki átadás-átvételi eljárás előkészítése, közreműködés a lebonyolításban, az átadási dokumentáció ellenőrzése és javaslattétel az átvételről.
  • Közreműködés a garanciális időszak alatt, az utó-felülvizsgálati eljárásokban.
13
Szakmai asszisztens:

Galgóczy Zsolt

Képzettsége: geográfus

Munkatapasztalata: 22 éves hidrológiai gyakorlat (lefolyáselemzés, összefüggés elemzések, terepi mérések, medermorfológiai vizsgálatok).

Felelőssége, feladata:

  • A szakmai vezető és a szakmai szakértő munkájának segítése eseti megbízás szerint.
  • A műszaki előrehaladás nyomon követése, helyszíni ellenőrzés.
26
Pénzügyi terület felelőse:

Kovácsné Lenkei Zsuzsanna

Képzettsége: pénzügyi-számviteli felsőfokú végzettség

Munkatapasztalata: 5 éves költségvetési intézményi feladatok és EU projektek elszámolása.

Felelőssége, feladata:

  • Feladata a finanszírozás tervezése, a megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása.
  • A szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a közreműködő szervezet felé.
  • Pénzügyi és számviteli vonatkozású kötelezettségek végrehajtása.
5
Jogi terület felelőse:

Dr. Sziklai Katalin

Képzettsége: jogi felsőfokú

Munkatapasztalata: EU-s projektek előkészítésnek és végrehajtásának jogi támogatása.

Felelőssége, feladata:

  • érvényesíti a projekt gazda érdekeit és felügyeli a vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályok betartását
  • előállítja a szükséges jogi és rendeleti háttéranyagokat a projekt megfelelő végrehajtása érdekében
  • a projektre vonatkozó speciális jogi kötelezettségek ellátása, támogatási és kivitelezői szerződések előkészítése, megkötése, a projekt előkészítése és megvalósítása során kialakuló jogi jellegű konfliktusok kezelése.
5
Közbeszerzés felelőse:

Dancsa István

Képzettsége: jogi, közbeszerzési szakértői

Munkatapasztalata: 5 éves közbeszerzési szakértői

Felelőssége, feladata:

  • feladata a közbeszerzési terv elkészítése, a közbeszerzések lebonyolítása és az ezzel kapcsolatos hatósági feladatok törvény által előírt módon történő végrehajtása.
5
PR, a nyilvánosság tájékoztatása

Kovács Lajos

Képzettsége: felsőfokú végzettség

Munkatapasztalata: 5 éves PR tapasztalat

Felelőssége, feladata:

  • a társadalom és nyilvánosság bevonása, tájékoztatása, az ezzel kapcsolatos ügyintézés végzése
  • harmonikus kapcsolattartás a projekt előrehaladásában az érintettek bevonásával.
3
Informatikai felelős

Rátkai György

Képzettsége: felsőfokú számítástechnikai végzettség

Munkatapasztalata: 5 éves informatikai tapasztalat

Felelőssége, feladata:

  • A projekthez kapcsolódó informatikai feladatok szervezése, irányítása,
  • a vízügyi informatikai rendszerkapcsolatok szervezése,
  • a honlappal kapcsolatos munkák koordinálása.
3
Térinformatikai felelős

Tóth Tünde

Képzettsége: felsőfokú végzettség, térinformatikai ismeretek

Munkatapasztalata: 5 éves térinformatikai gyakorlat

Felelőssége, feladata:

  • A projekthez kapcsolódó térinformatikai feladatok szervezése, irányítása,
  • projektadatok illesztése a vízügyi térinformatikai rendszerhez.
5
Belső ellenőr

Illés Edit

Képzettsége: felsőfokú végzettség

Munkatapasztalata: 5 éves belső ellenőrzési gyakorlat tapasztalat

Felelőssége, feladata:

  • Jogszabály szerinti ellenőrzési feladatok elvégzése.
3


Döntéshozatal és a végrehajtás eljárásrendje a projektmenedzsment szervezeten belül:

  • A projektszintű menedzsment létrehozásáért, felelősségi köreinek meghatározásáért, ellenőrzéséért, valamint a menedzsment szervezet működési feltételeiért a projektmenedzsmentet felügyelő vezető felelős.
  • A projektvezető egy személyben felelős a projekt megvalósításáért és a vonatkozó közösségi és hazai jogszabályok betartásáért. Irányítja és felügyeli a projektszintű menedzsmentet, gondoskodik a végrehajtási és pénzügyi ütemtervek betartatásáról. Beszámolási kötelezettséggel tartozik a menedzsment szervezet vezetőjének.
  • A projektmenedzser ellátja a projekt adminisztratív nyilvántartási, szervezési feladatait, teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségeket. Elkészíti a havi állapotértékelést és a negyedéves beszámolókat. A projektvezetőt - annak akadályoztatása esetén- helyettesíti. Beszámolási kötelezettséggel tartozik a projektvezetőnek.
  • A szakmai vezető felügyeli a projekt műszaki-szakmai megfelelőségét. Előkészíti a közbeszerzések szakmai specifikációját, ellenőrzi a végrehajtásban részt vevő vállalkozó(k) teljesítésének szakmai tartalmát.
  • A pénzügyi terület, a jogi terület, a közbeszerzés, az informatika, a térinformatika és a PR felelőse és a projektmenedzser a projekt feladatok ellátása tekintetében a projektvezető irányítása alá tartoznak, feladataikat a projektvezetőtől közvetlenül kapják, beszámolással is neki tartoznak. A belső ellenőr közvetlenül a projektmenedzsmentet felügyelő vezetőnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

A projektgazda Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságon belül a 3-2. ábrán szereplő szervezeti felépítésben történne a projekt megvalósításának irányítása.

3-2. ábra a VKKI projekt menedzsment szervezése

A projektmenedzsment tevékenység finanszírozási módja

A projektmenedzsment költséget a Kedvezményezett a projekt megvalósítás költsége terhére számolja el. Az elszámolhatóság feltételeit (közbeszerzés útján kiválasztott szakértő, illetve saját szervezeten belül végzett tevékenység) a Kedvezményezett teljesíti.

A saját szervezeten belüli tevékenység a szakmai területen a vízgazdálkodási, vízgyűjtő-gazdálkodási és vízrajzi monitoring speciális ismeretei, több évtizedes irányítási, szervezési és fejlesztési tapasztalatai miatt javasolható.

3.3. Érintett földrajzi terület bemutatása

A terület lehatárolása, közigazgatási egységek

A projektben telepítendő, az automatizált felszín közeli kutak a Duna-vízgyűjtőkerület magyarországi területét érintik, tehát a projekt által érintett terület Magyarország egésze.

A talajvízállás bár döntően a síkvidéki vízgyűjtők értékelését segíti az ország közel teljes területét befolyásolja, így hatásterületként az ország teljes területét tekintettük. A térképen bejelöltük a projektben fejlesztendő felszín közeli állomásokat, talajvíz kutakat és tájékoztatásul a VKI felszín alatti monitoring pontokat (ld. 3-3. ábra).

3-3. ábra A projekt automatizált talajvízkútjainak elhelyezkedése a VKI víztestjein

A terület természeti környezete

Magyarország Európa középső részén, a Kárpát-medencében helyezkedik el. Területe 93 036 km², ami Európa összterületének kb. 1%-a. Legnagyobb észak-déli kiterjedése 315 km, legnagyobb kelet-nyugati kiterjedése 520 km. Magyarország az északi mérsékelt övezetben található, nagyjából egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól, kb. 1500 km-re az Atlanti-óceántól, így ennek hatása már alig érvényesül. Magyarország domborzatát az alacsony tengerszint feletti magasság és a gyenge függőleges tagoltság jellemzi. Területének 68%-a alföld (200 m alatt), 30%-a dombság (200-400 m), 2%-a hegység (400 m fölött). Legmagasabb pontja is csak 1014 m (Kékestető). Az ország nem különálló természetföldrajzi egység, az országhatár sehol sem jelent természetes tájhatárt: A VKI XI. melléklete szerint meghatározott ökorégiók közül Magyarország a „Magyar Alföld” ökorégióban helyezkedik el. Hazánk hat nagytája – az Alföld, a Kisalföld, az Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység – közül csupán a Dunántúli-középhegység fekszik kizárólag hazánk területén. A többi öt nagytáj az államhatáron túl is folytatódik, ami a szomszédainkkal való egymásrautaltságot mutatja.

Magyarország medencejellege a vízhálózat képét alapvetően meghatározza. A folyóvizek a hegységkoszorú felől a medence közepe felé folynak, a szállított vízmennyiség 96%-a külföldről érkezik hazánk területére. A folyóhálózat tengelye a Duna, magyarországi szakaszának hossza 417 km, amelyből 140 km a szlovák-magyar határszakasz. Teljes magyarországi esése 26 méter, ami kilométerenként átlagosan 6 cm-t jelent. Jellemző vízhozama Budapestnél kisvízkor 600, középvízkor 2300, nagyvízkor 8000-10000 m³/s. A Duna fontosabb magyarországi mellékvizei torkollási sorrendben a következők: Lajta, Rábca, Rába, Ipoly, Sió, Dráva. Magyarország második legjelentősebb folyója a Tisza. A múlt században a nagy árvízmentesítési munkálatok során a folyó több mint 950 km hosszú magyarországi szakaszát 595 km-re rövidítették le. Teljes magyarországi esése 30 m (5 cm/km). Jellemző vízhozama Szegednél kisvízkor 170, középvízkor 800, nagyvízkor 3400 m³/s. A Tisza jelentős mennyiségű – évente 12 millió tonna – lebegtetett hordalékot szállít, ami vízének színét is meghatározza („szőke Tisza”). Jelentősebb mellékvizei a magyar szakaszon: Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog, Sajó, Zagyva, Körös, Maros. Hazánk folyóin évente két jelentős árhullám levonulása várható: a kora tavaszi (március) áradást a hóolvadás okozza (jeges ár), a kora nyári áradást pedig a nyár eleji csapadékmaximum (zöldár).

Hazánk mintegy 3500 állóvizének jelentős része (75%-a) mesterséges tó. A természetes állóvizek kialakulásuk szerint lehetnek szerkezeti mélyedéseket kitöltő tavak (Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó), morotvatavak (Gyálai Holt-Tisza), szél által kialakított szikes tavak (Szegedi Fehér-tó), forrástavak (Hévízi-tó), dolinatavak (Vörös-tó), csuszamlással elgátolt tavak (Arlói-tó), és folyókanyarulat lefűződésével létrejött holtágak. Az állóvizek együttes területe 1685 km², ami az ország területének 0,01%-a.

Tavaink közül legnagyobb a Balaton (594 km²), egyben Közép-Európának is a legnagyobb tava. A gyorsan felmelegedő tó medencéje árkos vetődéssel keletkezett, fiatal negyedidőszaki képződmény. Hosszúsága északkelet-délnyugati irányban 78 km, szélessége kb. 5-12 km (a Tihanyi szorosban kb. 2 km), átlagos mélysége 3,3 méter, legmélyebb pontja a Tihanyi-kútnál 11 méter. Medre észak-déli irányban asszimetrikus, északon hirtelen, míg délen fokozatosan mélyül. Vízutánpótlását főleg a csapadék, a beömlő Zala-folyó és kisebb patakok adják. A Kis-Balaton a tó nyugati részén, a Zala-folyó által feltöltött, elmocsarasodott öböl volt, melynek nagy részét lecsapolták, s így a Zala-folyó hordaléka a Keszthelyi-öbölben ülepedett le. Ma a hordalék kiülepedése érdekében az eredeti állapotot - a Kis-Balaton szűrő szerepét - próbálják visszaállítani. A természetvédelmi terület madárvilága is nagyon értékes. A Velencei-tó jelentőségét növeli a fővároshoz közeli fekvése. Területe 25 km², de jelentős részét nádasok fedik. Sekély (átlagosan 1,5 méter mély), erősen feltöltődött, pusztuló tó. Vízellátása rapszodikus, vízszintje változó. Nyugati része madárrezervátum. A Fertő-tó a tófejlődés előrehaladott stádiumában van. Sekély, nádasokkal tarkított vize már többször kiszáradt. Mint a legnyugatibb helyzetű sztyepp-tó, védelmet élvez. Osztrák-magyar együttműködéssel létrejött a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A tó teljes felszíne 322 km², de ebből csak 75 km² jut hazánk területére. Több "apró", szélvájta mélyedésekben kialakult tó található a Kiskunság és Nyírség homokbuckái között. Többségük szikes terület, sajátos növény- és állatvilággal (nyíregyházi Sós-tó, szegedi Fehér-tó, Fülöpháza környéki tavak, Kolon-tó). A Jósvafő melletti Vörös-tó dolina tó. Patakok, folyóvizek visszaduzzasztása során kialakított szép fekvésű tavaink például az Orfűi-tórendszer és az Abaligeti-tó.

Magyarország földtani felépítése következtében felszín alatti vizekben igen gazdag. Hazánkban a talajvíz átlagos mélysége 3-6 méter, a talajvízszint elsősorban a csapadék függvényében ingadozik. Ha a talajvíz eléri a felszínt, belvízről beszélünk. Mivel kapcsolatban van a földfelszínnel, a csapadékkal, ezért könnyen elszennyeződik, ma már szinte sehol sem alkalmas emberi fogyasztásra. A rétegvíz utánpótlása jóval lassabb, mint a talajvízé, ezért kevésbé tud elszennyeződni. A rétegvizeket kutakkal tárták fel, amelyek száma kb. 70000. Az artézi kutak által szolgáltatott rétegvíz ivóvízként hasznosítható. Magyarország az átlagosnál nagyobb geotermikus grádiens következtében igen gazdag hévizekben. Nem ritkák a nagy mélységből feltörő 70-90 ºC-os hévizek sem. Budapest területén a Duna mentén feltörő hévizek táplálják évszázadok óta híres fürdőinket (Gellért, Rudas, Rác, Király, Lukács, Császár, Római). A felszín alatti vízkészletben jelentős a szerepe a karsztos, hasadékos vízadóknak. A karszt-hegységek hatalmas mészkőtömbjében egységes karsztvízszint alakult ki, amely a hegység peremén feltörő karsztforrásokat táplálja.

A Víz Keretirányelv (VKI) elfogadását követően a 2007-es ország-jelentésben közölt VKI felszín alatti monitoring hálózat kialakításra mérési igényként az alábbi elemeket jelölte meg:

  • vízszint, források kifolyásánál vízhozam
  • fizikai és kémiai paramétereke
  • hagyományos paraméterek (t, dO2, vezető képesség, nitrát, ammónia)

A VKI monitoring keretében jelenleg 3194 talajvízészlelő kút került említésre, amelyek közül 317 db esetében több paramétert vizsgálnak.

A mérések közül a legjelentősebb számban a vízszintek észlelése fordul elő

jele összesen
db
ebből vízbázis
db
típus
HUGWPQ1 1659 98 vízszintészlelés
HUGWPQ2 113 33 kiegészítő hozammérés karszt, forrás
HUGWPS1 685 370 sekélymélységű vízminőség-vizsg.
HUGWPS2 196 97 beépített területek kismélys. kémiai
HUGWPS3 784 180 hideg víztestek mélyebb rétegei kémiai vizsgálata
HUGWPS4 74 0 termál víztestek kémiai állapota
összesen 3511


A jelenleg, 2008-ban a vízrajzi szolgálatban 3438 db felszín közeli, 832 db a felszín alatti és 79 forrás mérőállomást tartanak nyilván, amelyek közül 1539 db az országos törzshálózati mérési hely, a többi üzemi állomás és vízbázis állomás.

A felszín közeli észlelt állomások közül 400 db gyorsadat-szolgáltató, amelyek a regisztrált szintek havi begyűjtésével a talaj vízkészletének és az aszályossági jellemzőknek az értékelését végzik el havi gyakorisággal.

A jelenlegi mérési helyeket, és az új létesítmények elhelyezkedését a 3-4. ábra mutatja be.

3-4. ábra A vízrajzi monitoring pontok és az automatikus mérőállomások elhelyezkedése

A 2007. évi VKI ország-jelentés szerint a monitoring vizsgálatokat az alábbi számú ponton, gyakorisággal és ciklusidővel szükséges elvégezni. A felszíni alatti vizek mennyiségi elemei QE1-1, QE1-2 kategóriákban jelenik meg, amelyek közül a QE1-1 a közvetlen vízszintmérés igénye.

EU monitoring
alprogram kód
minőségi paraméter hely (db) gyakoriság (nap) ciklus (év)
HUGWPQ1 GE1-1 1659 12 1
HUGWPQ2 GE1-2 113 4 1
HUGWPS1 GE2-1 685 1 6
GE2-2 685 1 6
GE2-3,4,5 685 2 1
HUGWPS2 GE2-1 185 1 6
GE2-2 185 1 1
GE2-3,4,5 185 2 1
HUGWPS3 GE2-1 784 1 6
GE2-2,3,4,5 784 1 1
HUGWPS4 GE2-1,2,3,4,5 74 1 1

A gyakoriság esetében a havi 1-1 mérési kötelezettség jelenik meg, de ez a vízkészlet gazdálkodás síkvidéki vízgyűjtőinél várhatóan nem elégséges.

Ezeken a víztesteken az értékeléshez és előrejelzéshez a folyamatos távjelzés bevezetése lenne szükséges az értékelések és előrejelzések pontosságának megfelelő kialakításához

Vízszint folyamatos észlelését negatív kutak esetében digitális vízállás-regisztrálóval, pozitív észlelő kutak esetében nyomásérzékelővel és távadóval lehet biztosítani. A mérési adatsor, elektronikus regisztrátum alakjában jelenik meg. Lehetőség van távmérésre is.

A szabályozási előírások szerint a mérést az alábbiak szerint kell elvégezni:

Kútvízszint:

    Műszaki előírások:

  • ME-10-231-24 Vízrajzi mérések végrehajtása: Kutak vízállásának mérése digitális vízállás-regisztrálóval
  • ME-10-231-25 Vízrajzi mérések végrehajtása: Kútfejnyomás mérése nyomásmérővel
  • ME-10-231-26 Vízrajzi mérések végrehajtása: Kútfejnyomás mérése digitális regisztrálóval
  • ME-10-231-26 Vízrajzi mérések végrehajtása: Kutak vízhőmérsékletének mérése digitális hőmérővel

A beépített eszközök megbízhatósága a most már több tíz éves fejlesztési munka eredményeként is megfelelő. A felszín alatti vízszintek mérése abszolút értékének pontossága 10 cm-en belüli (becsült adat 300 m mélyen lévő vízszintnél). Ugyanakkor a vízszint változás mértékének (relatív vízszintek) pontossága 1-2 cm (ritkábban 4 cm) körüli.

A VKI 2007. évi ország-jelentése a talajvíz kutak vízszintészlelésére a vízrajzi szolgálatnál jelenleg is alkalmazott műszaki irányelveket tartalmazza.

A vízrajzi törzshálózat felszín közeli észlelési pontjai közül kisebb számban helyezkednek el védett területeken. A következő táblázatban bemutatjuk a vízhozam-mérő monitoring pontok elhelyezkedését országosan védett természeti területeken.

Vízhozam mérő monitoring pontok száma
Ramsari terület Natura 2000 terület NP, TK, TT
SPA terület SCI terület
Felszín közeli 3438 12 450 558 269
Gyorsadat-szolgáltató felszín közeli 400 2 34 19 15
Tervezett monitor-állomások 352 5 28 19 6

Az állomásoknak csak kisebb része helyezkedik el védett területen, észlelésük elsősorban a mezőgazdasági művelésű és lakott belterületek vízkészlet-gazdálkodásának elősegítésére alkalmas.

Jellemző településszerkezet

3-5. ábra. Magyarország településhálózata (forrás: Váti Kht.)

A projekt országos jellegéből adódóan érinti a 64/2004. Korm. Rendelet szerinti 95 hátrányosabb és leghátrányosabb helyzetű kistérséget, valamint a 235 leghátrányosabb helyzetű települést. A kormányrendeletben meghatározott kistérségeket az alábbi ábra szemlélteti:

3-5. ábra: Hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek Magyarországon

Az automatizált felszín közeli kutak 89 kistérséget érintenek, amelyek közül 56 db hátrányos helyzetű 30 db leghátrányosabb helyzetű és 20 db leghátrányosabb helyzetű, komplex programmal támogatandó kistérségben helyezkedik el. A fejlesztés a kistérség helyzetére nincs behatással.

3.4. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása

Demográfiai helyzet, tendenciák

Az ország lakosainak száma a legutóbbi népszámlálás szerint 2001 elején 10,2 millió volt. Népsűrűsége 110 fő/km2, az Európai Unió átlagánál valamivel alacsonyabb, regionális szinten – Közép-Magyarországot leszámítva - viszonylag kiegyenlített. A népesség 17,4%-a a fővárosban, további 47%-a egyéb városban és 35,6%-a községekben él. A falusi lakosság több mint egyötöde 1000 főnél kisebb településen lakik.

Gazdasági jellemzők

Az állami alapfeladatként működő vízrajzi szolgálat tevékenysége kiterjed a vizekkel, azok medrével és víztartó képződményeivel kapcsolatosan a következőkre:

    a) a megfigyelés, észlelés, mérés, adat- és információszerzés,

    b) országos vízrajzi észlelőhálózat működtetése és fejlesztése,

    c) az adatok feldolgozása, továbbítása, tárolása, értékelése és szolgáltatása,

    d) a vizek jellemzőinek változásaival kapcsolatos előrejelzés, valamint

    e) az adatok, értékelések és előrejelzések közreadása.

Az adatgyűjtés a vízrajzi feladat ellátása céljából az alábbi észlelések, megfigyelések, mérések elvégzését, továbbá más tevékenységek körében gyűjtött adatok átvételét jelenti:

  • a földfelszíni és a földfelszín alatti vizek, valamint az onnan kivett és az oda bevezetett vizek fizikai, kémiai és biológiai adatai,
  • a felszíni vizek medrének, hullámterének és árterületének, valamint a földfelszín alatti vizek víztartóinak geometriai, földtani és hidraulikai adatai,
  • a földfelszíni és a földfelszín alatti vizeket befolyásoló légköri jelenségek fizikai és kémiai adatai.

A vízrajzi tevékenység keretében hidrometeorológiai, a felszíni vizek vízállás-, vízhozam- és hordalékmérő, a felszíni vizek hőmérsékletmérő és jégjelentő állomásai, a felszín közeli vízszintészlelő hálózat, a felszín alatti vízszintészlelő hálózat működik.

A korábbi, papíron történő adatnyilvántartást felváltották az informatikai rendszerek, a körzeti vízügyi igazgatóságok látják el jelenleg az észlelés vízrajzi teendőit.

1999 őszétől üzemelnek a vízügyi igazgatóságokon és az OVF-nél (a vízrajzi tevékenységnél a VKKI elődje) Microsoft SQL szerver 7.0-s adatbázis-kezelő rendszerek, 2000 tavaszán pedig folyamatosan kiépült a vízügyi belső virtuális hálózat, amely folyamatos összeköttetést és adat-szinkronizációt (replikáció) biztosít az adatbázis-szerverek között. 1999-2000-ben elkészült a Magyar Hidrológiai Adatbázis (MAHAB), amelynek feladata a vízügyi tevékenységekhez szükséges archív és operatív adatok kezelése. A vízügy esetében az adatok megfigyelése, gyűjtése, rögzítése decentralizáltan történik. Egy vízügyi objektumnak csak egy felelős adatszolgáltatója van, a közcélú adatállományok minden éjszaka szinkronizálódnak a teljes magyarországi vízügyi hálózaton. Az alaprendszer és az adatbázis, pedig lehetőséget ad további feldolgozó, elemző alkalmazások fejlesztésére és üzembe állítására.

A törzsállomás hálózat két nagy csoportra osztható:

  • az egyik csoportba azok az állomások tartoznak, ahol a méréseket vagy fizetett észlelő személyzet, vagy pedig helyi regisztráló berendezés végzi. Az így keletkező adatokat az első esetben az észlelő juttatja el a vízrajzi szolgálathoz; a másik változatnál pedig rendszeres időközönként a vízrajzi szolgálat gyűjti ki. Az adatok általában mindkét esetben jelentős késéssel jutnak el a felhasználókhoz. Ezek az állomások a törzshálózat több mint 95 %-t adják.
  • a másik csoportba pedig azok a — törzshálózat 5 %-t sem kitevő — állomások tartoznak, amelyek be vannak kötve az Országos Vízrajzi Távmérő Hálózatba. Ezeken az állomásokon mindig valamilyen elektronikus berendezés végzi a mérést, s az adatokat igen rövid időn belül továbbítja a távmérő központba. Emberi tevékenység csak az ellenőrzésekre és karbantartásokra terjed ki.

Az üzemi állomások helyi, tájékozódási jellegű méréseket, megfigyeléseket folytatnak. Az állomások elhelyezkedését a 3-7. ábra mutatja be.

A magyarországi vízrajzi szolgálat által üzemetetett felszín alatti észlelő hálózat az ország teljes területét lefedi. Az állomások a 12 körzeti környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság kezelésében vannak, a VKKI felelős a vízrajzi tevékenység operatív irányításáért, és az adatok hozzáféréséért.

azonosító KÖVIZIG Felszíni közeli monitoring pontok Gyorsadat szolgáltató
törzs üzemi vízbázis össz
01 Győr 154 336 269 759 41
02 Bp 122 0 107 229 10
03 Baja 140 0 230 370 45
04 Székesfehérvár 127 0 134 261 29
05 Pécs 77 0 24 101 10
06 Szombathely 82 0 228 310 0
07 Nyíregyháza 117 0 39 156 39
08 Miskolc 120 0 144 264 29
09 Debrecen 150 0 79 229 41
10 Szolnok 165 13 207 385 62
11 Szeged 208 0 84 292 75
12 Gyula 67 0 15 82 19
Összesen: 1529 349 1560 3438 400

3-7. ábra: A felszín közeli monitoring pontok elhelyezkedése a vízrajzi észlelőhálózatban

A felszín közeli vízrajzi hálózaton a méréseket az alábbi paraméterekre végzik:

  • Vízállás

    A vízszín magassága illetőleg mélysége a vízrajzi állomás nulla-pontjának, mint viszonyítási pontnak a szintjétől. A nulla-pont lehet a kút pereme vagy a kútakna teteje, stb.:

    KV kisvízállás a megfigyelt legkisebb vízszint, valamely meghatározott időszakon belül
    KÖV középvízállás a szabályos gyakorisággal megfigyelt vízállás adatok számtani középértéke, valamely meghatározott időszakon belül
    NV nagyvízállás a megfigyelt legnagyobb vízszint, valamely meghatározott időszakon belül

Mérési módszer:

  • Talajvízszint
        • mérősíppal: a vízszint elérésekor hangjelzés, leolvasás mérőszalagról,
        • Kézi talajvízszintmérő: hőmérséklet, vagy vezetőképesség változás kijelzése, leolvasás mérőszalagról,
        • Vízállásíró: úszós, optikai, vezetőképességi, ultrahangos észlelő; kijelzős, regisztrálós, távjelzős szerkezet; mechanikus, digitális feldolgozás;
        • Nyomásméréssel: buborékoltató vízoszlopmagassághoz, nyomásérzékelő pozitív kutakhoz, távjelzős szerkezet; digitális feldolgozás

  • Vízhőmérséklet

    A hőmérséklet a víztest meghatározott pontjában.

    Mérési módszer: folyadék- és gázhőmérők, termoelem, ellenállás-hőmérő; manuális leolvasással, a kút vízbe merülő edénnyel, vagy kijelzéssel, regisztrálással, távjelzéssel.

Az adatgyűjtést a felszín alatti állomások jelentős részén digitális regisztráló műszerekkel végzik, a felszín alatti észlelő hálózatban 2007-ben 2164 db digitális, helyi regisztrálós műszer működött és 104 kézi kútvízszintmérőt használtak.

A hálózatban a felszín közeli, és felszín alatti méréseknél ugyanakkor csak 37 db távadat-szolgáltató egység került telepítésre.

A vízrajzi törzshálózat értéke (3000 törzshálózati és közel 5500 üzemi hálózati állomás) egy 2006-ban történt felmérés alapján közel 30 milliárd Ft értékű új beszerzési áron számítva, ebből a felszíni közeli víz észlelő hálózat értéke 1,17 milliárd Ft-ra, a felszín alatti észlelő hálózat értéke közel 13 milliárd Ft-ra, a forrás észlelő hálózat 54 millió Ft-ra becsülhető.

4. A fejlesztések szükségszerűsége

Fel

Helyzetértékelés

A vízrajzi tevékenység

Tartós, rendszeres tevékenység a következő feladatkörben:

  • vízrajzi adatok gyűjtése, elsődleges feldolgozása, tárolása, közreadása;
  • vízrajzi feltárás;
  • vízjelzés;
  • a vízrajzban alkalmazott módszerek, eljárások, eszközök fejlesztése.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) a vízrajzi tevékenységre a következő feladatköröket említi:

  • alapadatok mérése állomáshálózatban, az alapadatok gyűjtése, továbbítása, feldolgozása, tárolása, visszakeresése és közreadása;
  • előrejelzés;
  • a következő szakterületek módszereinek, eljárásainak és eszközeinek fejlesztése és tökéletesítése:
    • észlelőhálózat-tervezés,
    • műszer-fejlesztés,
    • észlelési műszerek és módszerek szabványosítása,
    • adattovábbítás és feldolgozás,
    • adatok szolgáltatása tervezési célokra,
    • előrejelzés.

A Magyarország területét jellemző vízrajzi adatok rendszeres gyűjtését először a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1886-ban létesített Vízrajzi Osztálya kezdte meg, amelynek feladata volt az ország vízrajzi adatainak gyűjtése, mérése, értékelése, az árvizek előrejelzése. Ez volt a Kárpát-medence első szervezett vízrajzi szolgálata. A gazdasági viszonyok, a vízrajzi tevékenységgel kapcsolatos igények alakulásának megfelelően a vízrajzi szolgálat szervezete többször változott. 1890-től a Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Osztálya, 1929-1948-ig a Vízrajzi Intézet, 1948-1952 között a vízgazdálkodás különböző szervezetei, 1952-től a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (1976 óta Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, 1993-tól a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság Hidrológiai Intézete), valamint - a hetvenes, nyolcvanas évektől - a vízügyi igazgatóságok látják el a vízrajzi teendőket. Jelenleg az országos vízrajzi munkát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyelete mellett a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság irányítja.

A vízrajzi szolgálat meghatározza a vizek kártételei elleni védekezéshez, a vízhasznosításhoz, a fenntartható fejlődéssel összhangban álló vízgazdálkodáshoz és az emberi tevékenységeknek a vízre, mint környezeti elemre gyakorolt hatásainak megítéléséhez szükséges adatokat.

A vízrajzi adatoknak egy része az 1887 óta rendszeresen megjelenő Vízrajzi Évkönyvben kerül nyilvánosságra, amelynek az elmúlt évben jelent meg a 111. kötete. Ennek mellékletében találhatók minden törzsállomásra kiterjedően az Országos Meteorológiai Szolgálat csapadékmérő állomásai és a vízügyi kezelésű hidrometeorológiai állomások adatai, ábrákkal és táblázatokkal szemléltetve

  • a tárgyév csapadékainak és léghőmérsékleteinek alakulását,
  • a párolgás néhány állomáson mért adatait,
  • a nagyobb vízfolyások és tavak vízállásait,
  • a vízfolyások fontosabb szelvényein átfolyt vízhozamok alakulását,
  • a jégjárást és
  • a lebegtetett hordalék mozgásának jellemzőit,
  • a gázlók előfordulását, a belvizek alakulását,
  • a talaj-, a karszt- és a rétegvizek szintváltozásait és
  • a forráshozamok alakulását bemutatva.

4-1. ábra: A vízrajzi monitoring pontok elhelyezkedése az ország területén

A teljes vízrajzi észlelőhálózat több mint 8000 helyen végez észlelést, az állomások típusait a 4-1. ábra mutatja be, megoszlásukat a következő táblázat szemlélteti.

Állomástípus db
felszíni 2655
felszín közeli 3438
felszín alatti 1443
forrás 77
hidrometeorológiai 652
összesen 8265

A felszínalatti észlelések történetének főbb állomásai a következők voltak:

  • 1910 – 1916 Ó-gyalla csapadék-talajvízszint kapcsolat vizsgálata
  • 1929 -Duna-Tisza közén és Tisza jobbpart tv. szint észlelő hálózat (149 kút, 12000 km2-en, heti 2x mérés)
  • 1933 -Tiszántúl 144 kútból álló hálózat (3 naponkénti észlelés)
  • 1944 - országos, 363 tv. figyelőkútból álló hálózat
  • 1952 - karsztvízszint figyelő és forrásmérő hálózat kiépítésének kezdete

Ezt követően az 1960-as évek végére alakult ki a megfigyelő-hálózat, folyamatos fejlesztéssel és felújításokkal. 1986-ban már közel 2600 észlelő kút üzemelt.

2005-ben 1593 törzsállomás + 1610 üzemi állomási kút működött (9 helyen vízhőmérséklet méréssel is) és 50 kúton volt távmérés, 932 kúton memóriatárolós regisztráló és 2221 kúton manuális/tiszteletdíjas észlelés.

A felszín közeli észlelő kutak közül 400 törzsállomás gyorsadat-szolgáltatásra jelöltek ki. Ezeknél a havi gyakorisággal kinyert, helyben regisztrált adatokat dolgozták fel a havi vízkészlet-gazdálkodási előrejelzéseknél, amelyet 2000 óta havonta a VITUKI KHT és az ATIKÖVIZIG készít el (Integrált Vízháztartási Tájékoztató és Előrejelzés). Ebben a hidrometeorológiai, talajvíz, belvíz adatokat és az időjárás előrejelzést felhasználva mutatják be a „Gördülő vízháztartási mutató - GVM” előrejelzését és az aszályindex számítását. Az előrejelzés a www.vizugy.hu honlapon is közzétételre kerül.

A távméréssel ellátott felszín közeli észlelő kutak túlnyomó részben az Alsó-Duna-völgyi és az Alsó-Tisza-vidéki Kövizigek területén helyezkednek el a gyorsadat-szolgáltató felszín közeli állomások között (ld. 4-2. ábra). Ezek az állomások túlnyomó részben a síkvidéki vízgyűjtőkön találhatók, a talajvízháztartás számításához, az aszály és belvíz előrejelzéshez nélkülözhetetlenek, a rendkívüli szárazságok idején az előrejelzést még hónapon belül is megismételték (2007. július-augusztus).

Az Országos Vízrajzi Távmérő Hálózatot a területileg illetékes vízrajzi egységek üzemeltetik; esetenként igen eltérő feltételekkel. Ennek köszönhető, hogy a hálózat igen heterogén szerkezetű mind az egyes állomások felszereltségét, mind pedig a helyi távmérő központot illetően. Ennek eredményeként jelentős különbség alakult ki az egyes helyi hálózatok üzemeltetési, fenntartási költségei, valamint üzembiztonsága között.

4-2. ábra: A gyorsadat-szolgáltató felszín közeli vízrajzi monitoring pontok elhelyezkedése

A Vízügyi Szolgálat hagyományos és távjelzéses felszín közeli észlelő hálózatának működéséhez kapcsolódó legfontosabb feladatok:

  • A hazai eredetű árvizek előrejelzéséhez, illetve a védekezéshez szükséges hidrológiai információk biztosítása;
  • A belvízvédelemhez (belterületi, síkvidéki, dombvidéki) és aszálykárokhoz kapcsolódóan a helyzetértékelést és az előrejelzést segítő információk biztosítása;
  • Vízkészlet gazdálkodás;(vízpótlás, átvezetés, tározás)
  • Egyéb hidrológiai elemzésekhez információk biztosítása;
  • Külső megbízók számára adatszolgáltatás.

Ezek a feladatok minden esetben a VKI céljainak megfelelő tevékenység alapparamétereinek kidolgozását is biztosítják.

Műszaki/gazdasági/társadalmi eredetű szükségszerűség

A jogi szabályozásnál már ismertetett körülmények szerint a vízügyi törvény által (1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról) előírt állami kötelezettség a vizek mennyiségi állapotának és változásának észlelése, mérése, nyilvántartása. Ebbe beletartozik a víz természeti (csapadék, lefolyás, tározódás) és társadalmi (vízkivétel, tározás, visszavezetés) körforgásának vízmérleg elvű számontartása. Ennek része a felszíni víztestek hidrológiai adatgyűjtése, ahol az észlelt vízhozam vízkészlet-gazdálkodási és vízkár-elhárítási alapadat is.

Magyarország jelentős területén a síkvidéki vízgyűjtőkön meghatározó vízkészlet-gazdálkodási szempontból a felszín közeli vízkészlet. Ennek értékelésére, előrejelzésére megfelelő mennyiségű, optimális eloszlása, azonos minőségű adatsoroknak kell rendelkezésre állni.

A rendszeres talajvíz-megfigyelés (felszín közeli vizek észlelése) általános feladata, hogy az ország egész síkvidéki területére vonatkozóan áttekinthető képet nyerjen a talajvíztükör elhelyezkedésére, a talajvízszint-ingadozás mértékére, a változások menetére és egy rövidebb időszakon belül a várható talajvízhelyzet kialakulására. A talajvíz függőleges ingadozásainak megítéléséhez folyamatosan észlelő talajvíz észlelő hálózatra van szükség, s az egyes kutak adataiból, ha a kutak egységes adottságokkal rendelkező területek súlypontjaiban helyezkednek el, szélesebb területre kiterjeszthető általánosításokat lehet tenni.

Az általános talajvízhelyzet folyamatos rögzítésére, valamint a talajvízjárás törvényszerűségeinek megállapítására az ország egész síkvidéki területeire kiterjedő, folyamatosan és hiánytalanul észlelt törzshálózat szükséges. A mindenkori talajvízhelyzet megelőző hosszabb időszakban lejátszódott jelenségek halmozódásának az eredménye. A talajvíztükör időszakos változásaiban napi, havi, évi és többéves periódusok különböztethetők meg. Ezeknek a változásoknak jellegzetességei szerint felismerhetők a talajvízjárás törvényszerűségei, az éves periódusú ingadozás, a téli félév csapadékainak és a talajvízállás emelkedésének a kapcsolata.

Az átlagos évi talajvíz-ingadozás értékeivel folyamatosan megállapítható, hogy síkvidéki vízgyűjtők mely részén közeledik a talajvíztükör olyan magas szinthez, ami a belvízvédelmi előkészületeket indokolttá teszi, illetve mikor süllyed olyan mélyre, hogy az aszály bekövetkezését valószínűsíteni lehessen.. Különösen fontosak azok a helyek, ahol az átlagosan kisebb mélységben elhelyezkedő talaj víztükör erősebb emelkedésének hatására teljes telítődés állhat elő, vagy az átlagnál mélyebben helyezkedik el a talajvíz.

Fejlesztés nélkül a havonta közzétett Integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés elkészítése nem biztosítható, egy két hetes aszályos periódus esetében közel egy hónappal korábban kiolvasott adatsorokat kellene értékelni.

Az is el kell mondani, hogy a felszín közeli víz megfogalmazása (a talajvíz, a parti szűrésű víz és a talajnedvesség együttes megnevezése) itt nem feltétlenül helytálló, mert a talajnedvesség monitorozása hidrometeorológiai feladat, és a mérés a talajvíztükör szintjét méri.

A határvízi egyezmények jelenleg már a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló Konvenció (Szófia, 1994. június ) előírásai mellett az Európai Parlament és az Európai Tanács 2000/60/EK irányelvét (2000. október 23)- Víz Keretirányelv is figyelembe veszik az operatív tevékenység kialakításánál.

A hidrológiai adatcsere szabályzata vonatkozik:

  • A felszín alatti vizekre vonatkozó adatcsere mindazon területre kiterjed, ahol a felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás és a vízbázis-védelem csak összehangolt módon valósítható meg.
  • A rendszeres adatcserébe bevonandó felszinalatti víztestek felsorolását és a felszín alatti vizekre vonatkozó adatcsere tartalmát és gyakoriságát az egyezmények mellékletében szerepeltetik.
  • A határmenti felek illetékes szervei fokozatosan összehangolják a közösen elfogadott országhatárokon átterjedő felszín alatti víztesteken meglévő, illetve a jövőben működtetendő monitoring hálózatot úgy, hogy megfeleljen a felszín alatti vizek monitoringjával kapcsolatos Víz Keretirányelv követelményeinek.

A felszín alatti vizek Magyarországon kitüntetett szerepet töltenek be, melyet a VKI monitoring pontok viszonylag nagy sűrűsége tükröz. A hálózat a már meglévő, állami üzemeltetésű kutakra és forrásokra épül, melyet a környezethasználók által működtetett pontok (pl.: vízművek, öntözőkutak) egészítenek ki. A meglevő hálózatból történő válogatás során figyelembe vett fő szempont a reprezentatív, felszín alatti vizeink mennyiségi és minőségi állapotáról reális képet nyújtó pontok kijelölése volt. A mennyiségi monitoring célja a felszín alatti víz szintjében bekövetkező változások nyomon követése, valamint adatok biztosítása a vízmérleg és a szárazföldi ökoszisztémák állapotának meghatározásához, és a határon átáramló víz irányának és mennyiségének becsléséhez.

Mindezeket figyelembe véve, Magyarország számára elengedhetetlenül fontos, hogy a különböző hatóságok és szakemberek az ország területén a síkvidéki vízgyűjtők vízháztartását meghatározó talajvíz állapotokról megfelelő minőségű és mennyiségű információval, operatív adatokkal rendelkezzenek.

A műszaki szükségszerűség az elmondottak szerint a következőkben foglalható össze:

  1. A hidrológiai adatgyűjtéshez és a VKI monitoring vizsgálatok végzéséhez és a vízgazdálkodási feladatok megvalósításához szükséges lenne a gyorsleolvasású digitális adatrögzítéssel már részben felszerelt felszín közeli monitorkutak folyamatos mérése, a vízháztartási számítások megalapozására.

  1. A jelenlegi vízrajzi észlelő tevékenység az alapadat állományt a havi egyszeri adatkinyeréssel csak korlátozott mértékben tudja biztosítani, ami a vízkészlet-gazdálkodás optimális tervezéséhez nem elégséges.

  1. A felszín alatti vízkészletek nemzetközi vízmegosztásának mennyiségi megalapozása a rendelkezésre álló adatok alapján intenzív vízhasználatok mellett, különösen aszályos időszakban megfelelően nem biztosítható.

  1. A felszín közeli kutak esetében a mennyiségi haváriákat (aszály, belvíz) előrejelző mérési lehetőség a biztonsági követelmények kielégítéséhez is szükséges lenne, mert a jelenlegi észlelési rendben két vizsgálat között egy-egy nagyobb káresemény bármikor előfordulhat és ez jelenleg csak rendkívüli adatbegyűjtés elrendelésével oldható csak fel.

5. Általános célkitűzések a jövőre nézve

Fel

A felszín közeli vizek monitoring állomásainak automatizálása vízügyi szempontból az alábbi célok miatt szükséges:

  • A mérési, észlelési folyamat megbízhatóságának növelése (adathiányok csökkentése);
  • Az adatkinyerés időtartamának csökkentése, adatfeldolgozás idejének csökkentése;
  • A rendszer fajlagos üzemeltetési, fenntartási költségeinek csökkentése, és a rendszer hatékony (ISO 9001:2000 szerinti) ellenőrzésének biztosítása.
  • A vízkészlet-háztartás és előrejelzés gyors és operatív megvalósítása a klímaváltozás várható következményeihez (száraz, aszályos periódusok, belvíz események növekedése) alkalmazkodva
  • A víztestek vízmérlegének naprakészen tartása

A felsoroltak közül a VKI felszíni vizes monitoring rendszerének működtetéséhez mindegyik elem szorosan csatlakozik.

Az egyes célkitűzések prioritási sorrendje

    1. A projekt határokkal osztott felszín alatti víztesteket is érint, javuló adatszolgáltatással,

    2. A projekt automatizált, távjelzéssel elérhető adatai eredményesen hozzájárulhatnak az országos állapotértékeléshez.

    3. Az automatikus, távadat-jelzéssel rendelkező állomásoknak folyamatosan biztosítani kell a megfelelő észlelési lehetőséget, javítani az eredmények megbízhatóságát és rendelkezésre állását.

    4. A létesített automatikus, távjelzett felszín közeli monitorkutak többsége síkvídéki vízgyűjtőkön, termál jellegű felszín alatti víztestek felett helyezkedik el.

    5. A felszín közeli vízkutak észlelésének meg kell felelnie a minőségügyi követelményeknek és a nemzetközi gyakorlatnak, és a vízjogi létesítési előírásoknak.

    6. A kialakítást úgy kell elvégezni, hogy a létesítmények a célnak megfelelően lehetőleg a meglévő, felújított esetleg optimalizáció alapján bővített mérési pontokon, megközelíthetően, de vagyonvédelmi szempontból védetten kerüljenek elhelyezésre, az észlelő helyeken tulajdonjogi szempontból biztosítható legyen a tartós állami kezelés és folyamatos üzemeltetés.

A VKI keretében lehatárolásra kerültek a felszíni vízfolyásokra alapozott víztestek, illetve az állóvíz-víztestek.

Ezeknél a jó vízállapotok fenntartásának, illetve a jó vízállapot elérésének tervezéséhez elengedhetetlenül fontos a megfelelő hidrológiai monitoring, adatgyűjtés és szolgáltatás. A 2007. évi ország-jelentésben megjelenő felszín közeli monitoring pontok közül 328 db szerepel a kijelölt 352 automatizálandó monitoring pont környezetében.

A horizontális célokhoz való alkalmazkodás

Fenntartható fejlődés

A projekttel kapcsolatban vizsgálhatjuk, hogy a fejlesztés milyen mértékben hat vagy képes hatni a fenntarthatóságra. A VKI előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. Így a projekt a felszín közeli kutak automatikus, távjelzett vízszint-mérésének kialakításával gyűjtött nagyszámú adat felhasználásával elősegíti a fenntartható fejlődést. Az egyes elemekkel kapcsolatban elmondható a fejlesztésről:

    1. A feltételesen megújuló környezeti elemek (levegő, víz, föld, élővilág) megőrzése és/ha szükséges minőségük javítása.

    A VKI monitoring tevékenységén keresztül jelentős kapcsolata van fenntarthatóság ezen elemével. Az eredményként jelentkező jó állapot megőrzése az élővilág túlélési vagy ellenkezőleg gazdagodási esélyeit javítja, az árvízi, elöntési káresemények hatása jelentősen csökkenhet.

    2. A meg nem újuló lételemek igénybevételét minimálisra kell szorítani.

    A létesítmények túlnyomó részben meglévő vízügyi észlelőhelyekre kerülnek telepítésre, nem befolyásolva a meg nem újuló erőforrások minőségét és mennyiségét.

    3. A biológiai sokféleség megőrzésének feltételeit biztosítani kell.

    A biológiai sokféleség megőrzésére csak áttételesen, a jó ökológiai állapot megőrzésén keresztül járul hozzá a projekt.

    4. A kulturális örökség részét képező értékek fennmaradását biztosítani kell.

    A létesítmények nem befolyásolnak a védett területeket, tájakat, az új, vagy felújított kutak a vízjogi engedélyezés szakhatósági hozzájárulásain, a meglévők az üzemeltetési engedélyeken keresztül ellenőrizhetők. A VKI monitoring rendszer üzemeltetése, a VKI irányelveinek teljesítése viszont lehetővé teszik a védett területek megóvását, esetleges vízpótlásuk megvalósítását.

    5. A helyi közösségek és a környezet harmóniájának megőrzése.

    A környezet és társadalom évezredes kapcsolata fennmarad, a határvízi észlelések a környezethez történő jobb alkalmazkodást segítik a pontos vízrajzi adatok a felszíni vizeket érintő hidrológiai folyamatok részletesebb feltárásával.

    6. Az anyag- és energiaszegény, inkább tudás- és kultúraalapú termelés és fogyasztás elterjesztése.

    A létesítmény tudásalapú, fejlett, korszerű automatikus működésű eszközök telepítésével számol, kis energiaigénnyel.

Esélyegyenlőség

A fenntarthatósággal szemben a felszín közeli kutak automatikus, távjelzett vízszint-mérő állomásai az esélyegyenlőség szempontjából többé-kevésbé értelmezhetetlenek, mérőállomás üzemeltetése, karbantartása szakképzettséghez kötött, a megvalósító csak azonos szakképzettségű személyzet esetében tudja biztosítani a pozitív diszkriminációt. A figyelőkút akadálymentesítése nem várható, építésénél közhasznú munka alkalmazása lehetséges. A fejlesztés céljával kapcsolatban elmondható, hogy a létesítmény nemre, korra, bőrszínre és hátrányos helyzetre való tekintet nélkül mindenki biztonságát szolgálja a pontos vízrajzi tevékenységen keresztül. A kivitelezés során olyan eszközbeszerzések nem történnek, amelybe a helyi, szociálisan hátrányos helyzetű lakosság bevonható lenne.

Ezért az esélyegyenlőséggel kapcsolatban csak a projektgazda már korábban említett tevékenységét és az észlelés során azonos munkafeltételeknél a hátrányos helyzetű csoportok pozitív diszkriminációját lehet említeni.

Célcsoportok

A projekt célja és egyben megvalósításának eredménye a hidrológiai adatgyűjtő hálózat eredményeinek hasznosíthatóságán keresztül az ország teljes lakosságát, minden víztestjén élő népességet jelenti, ahol a hidrológiai értékelések pontosabb kidolgozása lehetségessé válik, a vízmérlegek, lefolyás és utánpótlódás számítások megalapozhatják a VKI vízhasználati, vízminőségi céljait és a vízkészlet-gazdálkodás tervezését.

A teljes lakosszámon belül a síkvidéki vízgyűjtőkön élő és rendkívüli hidrológiai események előrejelzésével érintett (aszály, belvíz) lakossági részcsoportok kiemelt jelentőséggel szerepelnek, hiszen itt a károkozás megelőzhetőségével érintettek részére az eredmény még jelentősebb.

Ez nem csak a szűkített lakosságot érintheti, hanem az említett területeken lévő egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és egyéb intézményeket, gazdálkodó egységeket is a kármegelőzés lehetőségével együtt.

A károkozással érintett területeken célcsoport lehet a természetes növényzet és állatvilág, legjelentősebb részben elsősorban a vízhez kötődő ökoszisztéma fontos célcsoportja, amelyet a károkozás, (aszály, vagy víztöbblet) egyaránt érinthet a kármegelőzés lehetőségével mind a vízpótlás (aszály) mind a többletelvezetés (belvíz-árvíz) pontosabb meghatározásával a pontos hidrológiai mérőhálózat segítségével.

Célcsoportnak tekinthetők a különböző határmenti felszín alatti víztestek egyedi vízhasználói, a vízkészlet-számítások optimális lehetőségének kihasználási lehetőségeivel is. A vízfelhasználó szervezetek (jellemzően ipari, mezőgazdasági szervezetek) is érintettek a projektben, hiszen a VKI keretében a VGT megállapításai, korlátozó, javító vagy rögzítő intézkedései érintik további működésüket, annak kereteit.

Fontos célcsoport a vízrajzi észlelésben, hidrológiai értékelésben, vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben és előrejelzésben részt vevő, döntéshozó szervezetek köre. Ezek elsősorban állami szervezetek: KvVM, VKKI, KÖVIZIG-ek, KÖTEVIFE-k. A projekt megvalósítását nagy mértékben könnyíti, hogy a felsorolt szervezetek közül a VKKI pályázóként, a KvVM FI közreműködő szervezetként megjelenik a vízgyűjtő-gazdálkodási projekttervezés folyamatában.