Közérdekű adatok



1. Pénzügyi adatok

Fel

A pénzügyi adatok a következők:


A projekt tervezett költségvetése:

Tevékenység Bruttó költség (Ft)
Projekt előkészítése 3 144 000
Műszer és kivitelezés 151 320 000
Projektmenedzsment 6 100 000
Közbeszerzés (közzétételi költség) 1 400 000
PR tevékenység 700 000
Összesen 162 664 000

A projekt megvalósítása 100% pályázati támogatásból valósítható meg. Saját forrás, bankhitel vagy egyéb támogatás nem kerül felhasználásra.

A kutanként jellemző fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek összegzése alapján kalkuláltuk a projekt teljes üzemeltetési és fenntartási költségét, ami 15 millió Ft évente.

A pályázathoz csatolt melléklet szerint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, mint a VKKI és KÖVIZIGEK fejezeti felügyeleti szervének vezetője nyilatkozott, hogy a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság a KEOP 2.2.2. fejezetéhez beadott pályázatához az állami mindenkori éves költségvetés XVI. KvVM fejezetén belül, a 11 KÖVIZIG területén elhelyezkedő létesítmény üzemeltetését a működési költségvetési támogatásának terhére biztosítja.

A projekt a számítások szerint pénzügyileg fenntartható.

Pénzügyi elemzés

Módszertan bemutatása

A pénzügyi elemzésben kerül bemutatásra a projekt pénzügyi fenntarthatósága, hogy az elemzési időszakban elegendő pénzügyi forrás áll rendelkezésre a fejlesztés által elért szolgáltatási színvonal fenntartására.

A projekt során jövedelem nem keletkezik, a pénzügyi elemzés gyakorlatilag a fejlesztés pénzáramait bemutató táblázat összeállításából áll.

A pénzügyi elemzés az alábbi általános feltételezésekre épült:

    • az elemzés adatait forintban adtuk meg,
    • a projekt elemzése során változatlan, 2008. évi árakon számoltunk,
    • az elemzéseket reálértéken végeztük,
    • a vizsgált időtáv 30 év, amely tartalmazza a beruházási időszakot is (2008-2037),
    • a beruházást terhelő ÁFA elszámolható költség, mert a kedvezményezett azt nem igényelheti vissza. Ezért a pénzügyi elemzésben a beruházási költség Áfa-val növelt összege szerepel.
    • a projekt üzemeltetője az alaptevékenységével összefüggő tevékenysége során nem ÁFA visszaigénylő, ezért az üzemeltetési és fenntartási költségek ÁFA-val növelt értékével számoltunk a pénzügyi elemzésben.

A pénzügyi elemzés elemei

A pénzügyi elemzés tartalmazza:

  • a fejlesztés elszámolható és nem elszámolható, időben ütemezett beruházási költségeit
  • a fejlesztés prognosztizált üzemelési és karbantartási költségeit;
  • a fejlesztés zavartalan működtetéséhez szükséges pótlások ütemtervét;
  • a fejlesztés finanszírozási tervét (állami és EU szerepvállalás);

Beruházási költségek

A projekt beruházási költsége csak elszámolható költségeket tartalmaz. Az 5. fejezetben ismertetett beruházási költségek időbeni ütemezése 2008. évi árakon ÁFA-val a következőképpen alakul az előkészítési és járulékos költségekkel kiegészítve:

VKKI – Talajvízkutak mérés-automatizálásának beruházási költségei becslése ÁFA-val (ezer Ft)

2008 2009 2010 Összes költség
0. Előkészítő munkák
0.1 Engedélyezési tervek 1 344 0 0 1 344
0.2 Megvalósíthatósági terv összeállítása 1 800 0 0 1 800
Előkészítő munkák összesen: 3 144 0 0 3 144
1. Műszer és kivitelezés
1.1 Talajvízkutak távmérővé tétele 0 0 2 400 2 400
1.2 Talajvízkutak távmérővé tétele + regisztráló 0 0 136 800 136 800
1.3 Talajvízkutak felújítása (újrafúrással) 0 0 9 800 9 800
1.4 Talajvízkutak felújítása (külön antenna) 0 0 240 240
1.5 Talajvízkutak felújítása (csőkiállás átalakítása) 0 0 2 080 2 080
Műszer és kivitelezés összesen: 0 0 151 320 151 320
2. Járulékos költségek
2.1 Management 0 3050 3 050 6 100
2.2 Közbeszerzési szakértői díj 0 1 000 0 1 000
2.3 Közbeszerzés (közzétételi ktg.) 0 400 0 400
2.4 PR tevékenység 0 350 350 700
járulékos költségek összesen 0 4 800 3 400 8 200
PROJEKT ÖSSZES KÖLTSÉGE 3 144 4 800 154 720 162 664


Üzemeltetési és karbantartási költségek

Az 5. fejezetben ismertetett részletes üzemeltetési és karbantartási költségek alapján a létesítmény üzemeltetési és karbantartási költsége 2008. évi árakon évente 15 000 eFt lesz.

Pótlási költségek

A projekt pótlási költségét a beruházási költségek és a létesítmények 5. fejezetben megadott élettartama alapján kalkuláltuk. Az építési munkák a vizsgált időtáv alatt nem kerülnek pótlásra.

A projekt pótlási költségei a következők (ezer Ft):

Megnevezés 7 évente 50 évente
Építési munkák, építmények 12 120
Műszerek 139 200
Összesen 139 200 12 120

A projekt összes működési költségét a fenntarthatósági táblázat tartalmazza.

A projekt finanszírozása

A támogatási összeg számításánál a nem jövedelemtermelő projekteknél a támogatás arányt a releváns operatív program, illetve az ahhoz kapcsolódó akció tervek határozzák meg. Mivel a projekt nem jövedelemtermelő, a vonatkozó EU támogatási arány 85%. Az elszámolható beruházási költség 162 664 eFt, ennek 85 %-a igényelhető EU támogatásként, a támogatás összege tehát 138 264 eFt. A hazai 15 %-ot biztosító költségvetési hozzájárulás nagysága 24400 eFt.

A projekt pénzügyi fenntarthatósága

A pályázathoz csatolt melléklet szerint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium minisztere, mint a VKKI és KÖVIZIGEK fejezeti felügyeleti szervének vezetője nyilatkozott, hogy a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság a KEOP 2.2.2. fejezetéhez beadott pályázatához a 2011-től jelentkező működési költséget költségvetési keretében biztosítja.

A projekt az alábbi táblázat számításai szerint pénzügyileg fenntartható, mivel a kumulált pénzáram egyik évben sem negatív. Maradványértéket nem szerepeltettünk, mivel az pénzügyileg nem realizálódik.

A projekt pénzügyi fenntarthatósága (első 15 év), eFt

Megnevezés 1. év 2. év. 3. év 4. év 5. év 6. év 7. év 8. év 9. év 10. év 11. év 12. év 13. év 14. év 15. év
2 008 2 009 2 010 2 011 2 012 2 013 2 014 2 015 2 016 2 017 2 018 2 019 2 020 2 021 2 022
1. Pénzügyi beruházási költség 4 144 3 800 154 720
2. Pénzügyi működési költség 0 0 0 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 154 200 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000
3. Hiteltörlesztés 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
4. Hitel kamatának törlesztése 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
5. Egyéb 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 4 144 3 800 154 720 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 154 200 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000
7. Pénzügyi bevétel 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
8. EU támogatás 3 522 3 230 131 512 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
9. Nemzeti hozzájárulás (10+11) 622 570 23 208 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 154 200 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000
10. Központi költségvetés hozzájárulása 622 570 23 208 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 154 200 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000
11. Saját forrás (12+13) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
12. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
13. Idegen forrás (14+15) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
14. Hitel 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
15. Egyéb idegen forrás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
16. Pénzügyi maradványérték 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 4 144 3 800 154 720 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 154 200 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000
18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 17-6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

A projekt pénzügyi fenntarthatósága (második 15 év), eFt

Megnevezés 16. év 17. év 18. év 19. év 20. év 21. év 22. év 23. év 24. év 25. év 26. év 27. év 28. év 29. év 30. év
2 023 2 024 2 025 2 026 2 027 2 028 2 029 2 030 2 031 2 032 2 033 2 034 2 035 2 036 2 037
1. Pénzügyi beruházási költség
2. Pénzügyi működési költség 15 000 154 200 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 154 200 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000
3. Hiteltörlesztés 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
4. Hitel kamatának törlesztése 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
5. Egyéb 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 15 000 154 200 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 154 200 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000
7. Pénzügyi bevétel 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
8. EU támogatás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
9. Nemzeti hozzájárulás (10+11) 15 000 154 200 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 154 200 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000
10. Központi költségvetés hozzájárulása 15 000 154 200 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 154 200 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000
11. Saját forrás (12+13) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
12. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
13. Idegen forrás (14+15) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
14. Hitel 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
15. Egyéb idegen forrás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
16. Pénzügyi maradványérték 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 15 000 154 200 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 154 200 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000 15 000
18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 17-6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2. Jogi háttér

Fel

Jogszabályi, szakpolitikai előírások

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint a vizekkel és vízi-létesítményekkel kapcsolatos állami feladat:

  • a vízgazdálkodás országos koncepciójának és ezen koncepció egyes részterületeit érintő,
  • a vizek külön jogszabályban megfogalmazott jó állapotának elérését szolgáló intézkedések programjának, valamint
  • a vízkészletek védelmét és fenntartható használatát szolgáló finanszírozási és költséggazdálkodási politikának, az árpolitikának a kialakítása,
  • továbbá a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban lévő nemzeti programok kialakítása, jóváhagyása,
  • vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése;
  • a vízrajzi tevékenység ellátása és szabályozása, a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele;

Magyarországon a 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet szabályozza a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatok gyűjtését. A jogszabályban rögzített adatfogalmak a következők:

  • vízgazdálkodási alapadat: a VgTv. hatálya alá tartozó vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeik megőrzésével, kártételeinek elhárításával, továbbá vízilétesítmények megépítésével, üzemeltetésével, vízimunkák megvalósításával, vízhasználatok gyakorlásával összefüggő - a vízgazdálkodási közfeladatok ellátásához szükséges - adat, ideértve a leíró vagy idősor jellegű minden olyan adatot, amelyek megismerése a vizek, vízilétesítmények állapotának feltárását, valamint állapotuk értékelését szolgálja;
  • vízgazdálkodási objektumok: a VgTv. hatálya alá tartozó vizek és azok víztartó képződményeik, valamint a vizek hasznosítását vagy kártételeinek elhárítását szolgáló vízilétesítmények;
  • vízgazdálkodási információs rendszer: a vízgazdálkodási alapadatok nyilvántartásának és feldolgozásának olyan rendszere, amely a társadalom vízzel kapcsolatos igényeire figyelemmel, az ezzel összefüggő döntéseket megalapozó adatokat tartalmazza és kezeli, valamint képes a rokon információs rendszerekkel kapcsolatos adatcserére.

Az állami tulajdonban álló vizek és közcélú vízilétesítmények leíró műszaki adatainak, továbbá a vízrajzi, idősor jellegű adatok meghatározása - műszaki felmérések és adatfelvételek, valamint hidrológiai mérések és megfigyelések alapján - a vízügyi igazgatási szervek feladata.

Az állam és a helyi önkormányzatok vízgazdálkodási közfeladatainak ellátását szolgáló vízgazdálkodási alapadatok gyűjtése, feldolgozása, szolgáltatása (hasznosítása) érdekében vízgazdálkodási információs rendszert (a továbbiakban: VIZIR) kell létrehozni és működtetni.

A felszín alatti és a felszíni vizek mennyiségi és minőségi jellemzésére vonatkozó adatokat - a vízügyi szervezet vízrajzi feladatainak ellátásáról szóló külön jogszabályban meghatározott módon - a vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi adattáraiban kell nyilvántartani.

A vízkészletek, vízhasználatok és vízilétesítmények nyilvántartását a leíró, műszaki (így például helyrajzi, geometriai, vízföldtani, talajmechanikai, hidraulikai) adatokat, a vízgazdálkodási objektumokhoz tartozó vízkészlet- és vízhasználat-adatokat, adatsorokat, továbbá a vízi-létesítményekkel, a vízimunkákkal és a vízhasználatokkal összefüggő jogokat és kötelezettségeket külön jogszabály határozza meg.

A vízkészlet- és vízhasználati adatok nyilvántartását és feldolgozását a nemzetközi adatszolgáltatási igényeknek is megfelelően kell végezni.

A vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi tevékenységét a 22/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet szabályozza. Ez vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi feladatainak ellátására a következőket rendeli el:

  • A vízrajzi tevékenység a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi jellemzőinek - állapotuk és változásaik - egységes rendszerbe foglalt megismerése, értékelése és előrejelzése.
  • A vízrajzi tevékenység a vizekkel, azok medrével és víztartó képződményeivel kapcsolatosan az alábbiakra terjed ki:
    • a megfigyelésre, észlelésre, mérésre, adat- és információszerzésre,
    • országos vízrajzi észlelőhálózat működtetésére és fejlesztésére,
    • az adatok feldolgozására, továbbítására, tárolására, értékelésére és szolgáltatására,
    • a vizek jellemzőinek változásaival kapcsolatos előrejelzésre, valamint
    • az adatok, értékelések és előrejelzések közreadására.

A feladatokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM), a VKKI, a VITUKI KHT (Országos Vízjelző Szolgálat) és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (KÖVIZIG) látják el.

A vízrajzi tevékenység körében a KvVM feladata:

  • a központi és területi vízügyi igazgatási szervek vízrajzi tevékenységének országos szintű irányítása, ellenőrzése és szabályozása;
  • vízrajzzal kapcsolatos fejlesztési programjaik, közép- és hosszú távú terveik jóváhagyása, beszámolóik elfogadása;
  • más ágazatok és szervezetek vízrajzi típusú feladatainak összehangolásával kapcsolatos teendők ellátása;
  • a vízrajzi tevékenységgel összefüggő nemzetközi kapcsolatok alakítása;
  • az előző pontokban említettekről a közvélemény tájékoztatása.

A VKKI vízrajzzal kapcsolatos feladata a KÖVIZIG-ek vízrajzi tevékenységének összehangolása és fejlesztése, a vízrajzi tevékenység működési feltételeinek biztosítása.

A VKKI felelős

  • a vízrajzzal kapcsolatos módszertani fejlesztéseket megalapozó kutatási és műszaki fejlesztési programok kidolgozásáért, összeállítja a középtávú és távlati fejlesztési terveket, részt vesz a normatív szabályozás előkészítésében;
  • előkészíti a KÖVIZIG-ek vízrajzi tevékenységét meghatározó éves működési, fejlesztési és beruházási terveket, ideértve a vízrajzi törzshálózattal, valamint a vízrajzi adatforgalmi és tárolási renddel kapcsolatos tevékenységet;
  • felügyeli a KÖVIZIG-ek vízrajzi tevékenységét;
  • tájékoztatást ad a vízrajzi tevékenységről és az aktuális hidrológiai helyzetről;
  • felügyeli és irányítja a vízgazdálkodási információs rendszer vízrajzi alrendszerét, összeállítja a vonatkozó középtávú és távlati fejlesztési terveket, gondoskodik a folyamatos működtetés és rendszergazdai feladatok ellátásának feltételeiről, az adatvédelemről és az adatbiztonságról.

A területi vízrajzi tevékenység egységes ellátása érdekében a VKKI gondoskodik:

  • a KÖVIZIG-ek vízrajzi tevékenységének országos egységességét biztosító szakfelügyeletéről;
  • a központi vízrajzi műszerszolgálat szervezéséről és ellátásáról;
  • a meghatározott vízrajzi állomásokon mért adatok összehangolásáról;
  • az adatforgalmi szabályok szerint megküldött vízrajzi adatok ellenőrzéséről;
  • a vízjelzéssel kapcsolatos feladatok ellátásról;
  • a központi vízrajzi adattár működtetéséről (számítógépes adattárolásról), beleértve a vízrajzi és vízföldtani információs rendszert és az országos kútkataszter vezetését;
  • rendkívüli helyzetekben (árvíz, belvíz, kisvíz, aszály, a felszín alatti vizekkel kapcsolatos szélsőséges helyzetek és vízszennyezés) a védekezési, kárelhárítási munkákhoz szükséges adatszolgáltatásról, adatgyűjtésről, illetve ezek elrendelésének előkészítéséről;
  • a hidrológiai állapot országos értékeléséről, figyelembe véve a vízhasználatokat és más emberi beavatkozások hatásait is;
  • a nemzetközi vízügyi együttműködés során a magyar álláspont vízrajzi szempontból történő megalapozásáról;
  • a Vízrajzi Évkönyv, valamint egyéb vízrajzi kiadványok szerkesztéséről és közreadásáról.

A KvVM és a VKKI a vízrajzi tevékenység fejlesztése érdekében gondoskodik:

  • a vízrajzi tevékenységgel kapcsolatos igények feltárásáról és a módszerek fejlesztéséről;
  • a vízrajzi tevékenységgel kapcsolatos módszertani fejlesztések, műszaki szabályozások megalapozásáról;
  • a vízrajzi tevékenység során alkalmazásra kerülő módszerekre, műszerekre, eszközökre, adatgyűjtő és továbbító rendszerekre, építményekre vonatkozó javaslatok kidolgozásáról és bevezetéséről;
  • a vízügyi igazgatási szervezet és az országos működési körű belföldi, valamint a külföldi, illetve nemzetközi szervezetek közötti rendszeres adat- és információcserére vonatkozó megállapodások szakmai előkészítéséről;
  • a vízrajzi tevékenység középtávú és távlati működési, fejlesztési és beruházási tervjavaslatainak összeállításáról, különösen az észlelőhálózatok, az adattárak és adatbázisok fejlesztése vonatkozásában;
  • a hidrológiai értékelések fejlesztésének megalapozásáról.

A KÖVIZIG-ek vízrajzi szakfeladatai:

  • a vízrajzi adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása, a betekintési lehetőség és az adatszolgáltatás biztosítása;
  • a vízrajzi észlelőhálózat fenntartása, üzemeltetése és jóváhagyott tervek szerinti fejlesztése;
  • a KÖVIZIG vízrajzi tevékenységére vonatkozó éves tervek elkészítése, közreműködés a középtávú és távlati tervek készítésében;
  • rendkívüli helyzetekben a KÖVIZIG-ek védekezési, kárelhárítási munkáihoz szükséges adatgyűjtés, állapotfelvétel, adatszolgáltatás, valamint előrejelzések készítése;
  • részvétel a nemzetközi vízügyi egyezményekben megállapított, a KÖVIZIG-ek területére vonatkozó vízrajzi adat- és információcserében, s az ezekkel kapcsolatos egyeztetésekben;
  • a vízhasználók által végzett vízrajzi tevékenységnek és más vízrajzi adatszolgáltatásoknak az ellenőrzése, vízrajzi adatainak átvétele, feldolgozása és továbbítása;
  • a vízügyi információs rendszer vízrajzi alrendszerének működtetése, az adatvédelemről és az adatbiztonságról történő gondoskodás;
  • a közvélemény tájékoztatása a KÖVIZIG-ek vízrajzi tevékenységéről és az aktuális hidrológiai helyzetről;
  • a regionális hidrológiai ismeretszerzés érdekében időszakos állapotfelvételek és felmérések végzése.

A vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi tevékenységéből származó hiteles adatokat a központi és területi vízrajzi adattárak szolgáltatják.

A fenti jogszabályrendszerrel összhangban a vízrajzi monitorhálózat részét képező felszín közeli vizek monitoring állomásainak automatizálása KEOP 2.2.2. „A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése” konstrukció egyfordulós meghívásos pályázati felhívásában is a Pályázóként a fejlesztés lebonyolítására a VKKI került megjelölésre.

A hatályos magyar vízügyi szabályozás az Európai Uniós csatlakozás óta kiegészült az ún Víz Keretirányelv célkitűzéseivel. Az Európai Parlament és a Tanács a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK Irányelv (továbbiakban VKI) alapvető jelentőségű a vízgazdálkodás szempontjából is. Lényege a következőkkel foglalható össze (a www.euvki.hu, a KvVM hivatalos VKI honlapja nyomán):

A VKI előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. Hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését.

A VKI 2000. december 22-én lépett életbe. A hivatalos lapban való közzététel napja egy olyan egységes vízvédelmi politika életbe lépését jelentette, amely állam- és országhatárokon túlnyúlva a vízgyűjtőkön való koordinált vízgazdálkodás megvalósulását segíti elő.

A Víz Keretirányelv különleges jelentősége a vizek - elsősorban ökológiai - védelmének egységes szempontok szerinti, következetes végrehajtása. Ezzel összhangban ugyanakkor speciális tényezők is megjelennek, mint például:

  • következetesen terület-specifikus, vízgyűjtő egységre vonatkozó tényezők,
  • víztípusok szerinti tényezők,
  • a káros anyagok vizsgálatának kombinált módszere,
  • paraméterekkel, illetve paramétercsoportokkal kapcsolatos tényezők.

A VKI végrehajtásától elsősorban egy erőteljesebben ökológiai szemléletű és egységesebb vízvédelem kialakulását várhatjuk. A jogharmonizáció után a magyar vízi, környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályokban már meglévő vízgazdálkodási és vízvédelmi eszközök tovább erősödhetnek. A gazdasági szempontok is másfajta jelentőséget nyerhetnek. A Víz Keretirányelv előírásai, különösen a vízgyűjtőkön való integrált gazdálkodás követelménye, jelentősen emelheti a vízvédelem szintjét Magyarországon.

A VKI jogi és anyagi természetű végrehajtási kötelezettségeket ró a tagországokra: át kell venni a nemzeti jogrendszerbe, és 15 évvel a hatálybalépése után el kell érni a vizek és a hozzájuk kapcsolódó vizes élőhelyek jó állapotát Európában.

Az általános célokat az 1. cikk határozza meg:

  • A vízi ökoszisztémák, és - tekintettel azok vízszükségletére - a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek állapotának javítása és védelme.
  • A vízkészletek fenntartható használatának elősegítése.
  • A különösen veszélyes anyagok vizekbe való bevezetésének fokozatos csökkentése és megszüntetése.
  • A felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése.
  • Az áradások és aszályok hatásainak mérséklése.

A környezeti célkitűzéseket a 4. cikk határozza meg. A legfontosabb előírások a felszíni vizekkel kapcsolatban:

  • El kell érni a víztestek jó ökológiai állapotát 15 év alatt.
  • El kell érni az erősen módosított és mesterséges víztestek jó potenciálját és jó kémiai állapotát 15 év alatt.
  • Meg kell akadályozni a felszíni vizek állapotának romlását.

A legfontosabb előírások a felszín alatti vizekre vonatkozóan:

  • El kell érni a jó mennyiségi és minőségi állapotot 15 év alatt.
  • Vissza kell fordítani a jelentős terhelési trendeket.
  • Meg kell akadályozni, illetve korlátozni kell a káros anyagok vizekbe történő bejutását.
  • Meg kell akadályozni a felszín alatti vizek állapotának romlását.

Az Európai Parlament és a Tanács - tekintettel a felszín alatti vizek védelmére - speciális intézkedéseket írt elő a vízszennyezés korlátozására és csökkentésére vonatkozóan. Ehhez az Európai Bizottságnak a Keretirányelv hatálybalépésétől számított két éven belül javaslatokat kellett előterjesztenie.

A mesterséges és erősen módosított víztestek külön kategóriát képeznek, kijelölésük minden esetben csak az adott állapot javítási lehetőségeinek alapos vizsgálatát követően történhet meg. Ezeknél a víztesteknél, illetve víztest-részeknél, amelyek esetében a jó ökológiai állapot egyáltalán nem, illetve elviselhető mértékű ráfordításokkal nem állítható helyre, valamint a helyreállítás bizonyos vízhasználatokat (mint a vízerőművek, hajózás, árvízvédelem) döntően akadályozhat, nem a jó ökológiai állapot, hanem a jó ökológiai potenciál elérése a cél. A jó ökológiai állapot és a jó ökológiai potenciál meghatározása a Keretirányelv V. Mellékletében található táblázatok alapján történik.

Az erősen módosított víztestek kijelöléséhez elvégzett vizsgálatok során nem csak a már meglévő vízállapotokra, hanem az emberi beavatkozások következtében fellépő változásokra is tekintettel kell lenni. Ezekben az esetekben a döntési folyamat során alternatív környezeti lehetőségeket is vizsgálni kell.

A VKI által meghatározott feladatok végrehajtásáért minden tagország maga viseli a felelősséget. A legfontosabb feladatok a következők:

  • állapotfelvétel (jelenlegi állapot),
  • a célok meghatározása (az elérendő állapot),
  • intézkedések meghatározása a célok eléréséhez.

Fontos részfeladatok a következők:

  • Vízgyűjtő egységek meghatározása
  • Nemzetközi vízgyűjtő egységekhez való besorolás
  • A vizek jellemzőinek elemzése a vízgyűjtőkön:
  • A felszíni víztípusok megállapítása
  • Referencia-feltételek és mérőhelyek megállapítása
  • A felszín alatti vizek leírása
  • Az emberi tevékenységek hatásainak vizsgálata
  • Jellemzési kritériumok kidolgozása
  • Felügyeleti módok megállapítása
  • A vizek állapotának értékelése
  • Gazdasági elemzések elvégzése
  • A költség-visszatérülés elvének átültetése
  • Az intézkedési programok meghatározása

Ahhoz, hogy a Víz Keretirányelv célkitűzései megvalósuljanak, az EU tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a Víz Keretirányelv - különösen az intézkedési programokra vonatkozó - előírásai, valamennyi vízgyűjtő egységen koordinált módon megvalósuljanak.

A nemzetközi vízgyűjtők esetében az érintett országoknak közösen kell a koordináció megvalósításán fáradozniuk. A nemzeti és nemzetközi vízgyűjtő egységeken egyetlen vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell készíteni. Nemzeti vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítése csak abban az esetben jöhet szóba, ha a koordináció végrehajtása nem járt sikerrel. Mindemellett a nemzetközi vízgyűjtőn érintett tagállamoknak amennyire lehetséges, együtt kell működniük a nem tagállamokkal a közös vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítésében.

A VKI előírásai szerint a vízgyűjtőkön, illetve részvízgyűjtőkön osztozó országoknak közös vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell készíteniük. Ehhez közös vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési stratégiát és munkaprogramot, illetve társadalom-bevonási stratégiát kell kidolgozni, ami tartalmazza azt, hogy milyen feladatokat kell, illetve célszerű közösen megoldani és melyek azok a feladatok, amelyeket elég nemzeti szinten elvégezni.

A Duna-vízgyűjtőkerület vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítését a Duna Védelme Nemzetközi Bizottság (International Commission for the Protection of the Danube River – ICPDR) koordinálja. A koordinációhoz szükséges gyakorlati feladatokat elsősorban a Vízgyűjtő-gazdálkodási Szakértő Csoport (River Basin Management Expert Group) oldja meg, de tevékenységét más szakcsoportok is támogatják. A Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési stratégiáját és a kapcsolódó társadalom-bevonási stratégiát a Duna vízgyűjtő országai – hazánk képviselőinek részvételével (KvVM delegáltak) – közösen kidolgozták.

Az ICPDR szakértői- és munkacsoportjaiban a Duna-vízgyűjtő országainak szakértői közösen készítenek anyagokat. Az egyes országok képviselői és a megfigyelők valamennyi anyagot észrevételezhetik, illetve, megállapodás alapján, bizonyos fejezeteket egy-egy ország készít el egyedül vagy egy másik országgal együttműködésben. Vannak anyagok, amelyeket a megfigyelők készítenek. Az anyagok elsősorban az országok ICPDR munkacsoportjainak küldött adatszolgáltatásokon, jelentéseken alapulnak, illetve a VKI végrehajtása során nemzeti szinten készülő dokumentumokra.

A Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló, 1994. június 29-én, Szófiában létrehozott Egyezmény kihirdetéséről szóló 74/2000. (V. 31.) Korm. rendelet már a VKI-t megelőzően számos adatszolgáltatási, vízmérleg készítési követelmény írt elő a Duna vízgyűjtőjének országaira, ehhez a vízkészlet-gazdálkodást megalapozó felszín közeli vízszint adatok feltétlenül szükségesek .

A VKI preambuluma szerint az irányelvben meghatározott környezeti célkitűzések elérésének követelményeit és különösen minden intézkedési programot a vízgyűjtő kerület egészén kell koordinálni. A Közösség határain túlterjedő vízgyűjtők esetében a tagállamoknak törekedniük kell a koordinációra az érintett nem-tagállamokkal.

Magyarország a tagállamokkal és az EU-n kívül lévő országokkal elsősorban a bilaterális egyezmények keretein belül egyeztet. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmát a határvízi magas színtű tárgyalásokon és szakértő bizottságokon keresztül lehet koordinálni. A határvízi bizottságokban a KvVM képviselői mellett a KÖVIZIG-ek szakértői is szerepelnek. Az egyeztetések előre meghatározott ütemterv szerint történnek. A különböző országok (Magyarország esetében 7 szomszéd) egységes tervezési, értelmezési gyakorlatát az EU Bizottsága által kibocsátott „Egységes Végrehajtási Stratégia (Common Implementation Strategy)” útmutatói, valamint az ICPDR szakértői munkacsoportjai biztosítják. A határvízi tárgyalások jegyzőkönyveibe foglalt egyezségek kötelezőek a felekre, azok maradéktalan figyelembevétele szükséges a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben.

A határvízi egyeztetéseket segítik különböző határon átnyúló vízgyűjtő-tervezés céljait kiszolgáló nemzetközi projektek (Tisza Expert Group, Magyar - Román közös érdekeltségű területek belvízvédelmi szabályzatának korszerűsítése”, Környezetvédelmi program a Gömör-Tornai karszt vízbázisainak védelmére stb.).

A határokkal osztott víztestek esetében a román-magyar határral osztott porózus medencebeli hideg vizű víztestek vízszintjének figyelésére és éves szintű adatcserére a Határvízi Egyezményen belül, megállapodás történt 2006-ban. A megállapodás a víztestek határ menti, 10 km-es zónájában, a sekély rétegek vízszintjének figyelésére, a mért értékek havi átlagainak éves szintű adatcseréjére terjed ki.

A HU_p.1.1.1 Szigetköz víztest sekély mélységű vízszint észlelő objektumai mérési eredményeinek adatcseréjét az 1995.évi magyar-szlovák megállapodás írja elő. Az Osztrák- Magyar Határvízi Egyezményhez kapcsolódóan 2007-től történik adatcsere a kijelölt objektumokra, a határmenti víztestek esetében.

A különböző léptékű, szintű (országos, rész-vízgyűjtő, alegység) tervezés az előzőekben vázolt hierarchikus és iteratív stratégia eredményeként mind a 47 terv közel egyszerre készül. A felszín alatti víz víztest szintű tervezés stratégiáját az határozza meg, hogy azok átnyúlhatnak a felszíni vízgyűjtőkön (ellentétben a felszíni víztestekkel, amelyek egyértelmű kapcsolatban vannak a különböző szintű tervezési egységekkel).

A tervezés alapja a felszín alatti víztest. Minden felszín alatti víztesthez kijelölésre került egy adminisztratív kapcsolódó tervezési alegység. Ugyanakkor minden az alegységet érintő felszín alatti víztestre vonatkozó információt tartalmaznia kell az egyes alegységi, illetve rész-vízgyűjtő tervnek.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítése és végrehajtása során az adatgyűjtéstől az értékeléseken és a célkitűzések megállapításán át, az intézkedések végrehajtásáig nagyon sokrétű munkára van szükség. A VKI VII. Melléklete szerint a vízgyűjtő-gazdálkodási terveknek tartalmazniuk kell többek között

  • a vízgyűjtő általános leírását, beleértve a felszín alatti vizeket is,
  • minden jelentősebb terhelés és emberi tevékenység vizekre való hatásainak összefoglalását,
  • a védett területek és a megfigyelési hálózat leírását,
  • a vizekre vonatkozó környezeti célkitűzések listáját,
  • a gazdasági elemzés, valamint
  • minden intézkedés és intézkedési program összefoglalását,
  • az illetékes hatóságok felsorolását, továbbá
  • a tájékoztatásra tett intézkedések és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése során végzett társadalom bevonási tevékenység összefoglalását.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet hatévenként meg kell újítani. A megújított tervekben rendszeresen dokumentálni kell az elvárt és elért eredményeket, illetve az egyes intézkedések kudarcait, valamint a könnyítések igénybevételének indoklását. Ezzel a vízgyűjtő-gazdálkodási terv ellenőrzési eszközként szolgál mind a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben résztvevők, mind az Európai Bizottság számára.

Ahhoz, hogy a vízgyűjtő alapú koordináció hatékony módon megvalósulhasson, pontosan meg kell határozni, és korlátozni kell annak a célkitűzések eléréséhez szükséges mértékét. Csak így lehetséges a rendelkezésre álló rövid idő alatt kielégítő megoldásokat találni a VKI-ben előírt feladatok megoldására. A koordináció ezért elsősorban menedzsment-feladat és olyan szervezetet igényel, amelynél az egyes szálak összefutnak. A végrehajtás és a tartalmi munka a - már meglévő - vízgazdálkodási szervezetek feladata.

Magyarország érdekében áll, hogy a Keretirányelvből adódó kötelezettségek teljesítése, mind Duna-vízgyűjtő szinten, mind nemzeti szinten egységes és összehasonlítható módon történjen. Ezért kötelező - elsősorban Magyarországon belül - az olyan előírások, mint például a vizek tipológiája, a terhelésekre vonatkozó legfontosabb kritériumok, az ökológiai értékelés illetve az adatok előkészítésének egyeztetése. Mindezek mellett annak az alapelvnek kell érvényesülnie, hogy a kritériumokat és elveket nemzeti és részben EU szinten kell meghatározni és kidolgozni, akkor is, ha a konkrét végrehajtás vízgyűjtő szinten fog történni.

A Keretirányelv 14. cikke a tagállamoktól megköveteli minden érdekelt aktív bevonását a Víz Keretirányelv által előírt tervezési folyamatba és az intézkedések végrehajtásába. Ehhez elengedhetetlen az intézkedési tervek összeállítására vonatkozó ütemtervek és munkaprogramok, a legfontosabb vízgazdálkodási problémák összefoglalásának, illetve a vízgyűjtő-gazdálkodási tervjavaslat időben történő közzététele. A társadalom aktív bevonása elősegíti a tervezők és a társadalom közti bizalom kiépítését, és ezt a vizekkel kapcsolatos tervezett intézkedések során intenzíven fel kell használni.

Az EU VKI-ban foglaltak többségének hazai jogrendbe illesztése a vízügyi törvény, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény megfelelő módosításával történt meg, részletes szabályairól a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet intézkedik.

A rendelet szerinti vízgyűjtő gazdálkodási terveknél az alapvető hidrológiai információk felhasználása a vízrajzi hálózat adottságainak módosítását és fejlesztését is igényli:

  • Előtérbe kerülnek a vízhasználat és vízkárelhárítás eddigi feladatai mellett a vízmérlegek, vízkészletek meghatározása.
  • A vízgyűjtő-gazdálkodási terveknek felszín alatti víztesteknél közvetlenül tartalmaznia kell a mennyiségi állapotbecslést.
  • A felszíni víztestek mesterséges, vagy erősen módosított minősítésénél alapvető a hidrológiai és hidromorfológiai jellemzők megváltoztatásának hatásértékelése,
  • nyilvántartásba kell venni a felszíni víztestek azon hidromorfológiai, hidrológiai és fizikai, valamint kémiai viszonyait, amelyek az ökológiai állapotot jellemzik,
  • nyilvántartásba kell venni az olyan terhelésekre vonatkozó adatokat, amelyek a felszíni víztesteket egyenként és összességükben érintik, érinthetik, (ehhez a terhelések mellett a hígító hatásokat, vízmérleget is ismerni kell),
  • a ipari, mezőgazdasági és más létesítményekből származó szennyezőanyag-kibocsátást, a jelentős vízkivételeket, illetőleg ezeknek a vízmérlegre gyakorolt hatását figyelembe kell venni.
  • A felszín alatti víztestek első jellemzése során értékelni kell az azok használatából eredő hatásokat, így különösen:
    • a bizonyított és valószínűsíthető terheléseket és vízkivételeket, ezen belül
    • a vízkitermelést és a mesterséges visszatáplálást;
  • Az elkészítendő gazdasági elemzésnek tartalmaznia kell a hosszú távú vízkészlet- és vízigény előrejelzéseket és ezt az elemzést hatévenként felülvizsgálva, szükség szerint kell módosítani, illetve kiegészíteni.
  • Figyelmet kell fordítani a rendkívüli események (balesetek, természeti katasztrófák) hatásainak megelőzését vagy mérséklését szolgáló intézkedésekre, illetőleg azokra az észlelő rendszerekre, amelyek a nehezen előre jelezhető események esetén is biztosítják a vízi ökoszisztémák veszélyeztetésének, károsodásának megelőzését, illetve a kár mérséklését. (Ezért az országban kiemelt figyelmet kell fordítani a vízminőségi és mennyiségi kárelhárításokra, belvíz és árvíz elleni védekezésre, és az ezt megalapozó mérő és elemző tevékenységekre.)

Az országos szintű vízgyűjtő-gazdálkodási tervet a jogszabály szerint a vízrajzi hálózatot is felügyelő, a projektet elkészítő Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság állítja össze.

A Víz Keretirányelvben 2007. évi ország-jelentésében megjelölt hidrológiai mérések közül kiemelt feladat az ország területére beérkező vízhozamok és vízminőségek pontos, naprakész ismerete.

A jogszabályi követelményeknek megfelelően a vízrajzi tevékenységnél jelentősebbé válnak:

  • A síkvidéki területegységek rendszeres vízrajzi helyzetértékelése,
  • A hegy és dombvidéki vízfolyások árvízi helyzetértékelése,
  • A nagy tavak vízháztartásának számontartása,
  • A vízgyűjtőterületek vízforgalmának feltárása,

amelyekhez feltétlenül szükségesek a megfelelő minőségű és rendelkezésre álló folyamatos adatsorok a felszín közeli megfigyelő kutakból.

E mellett a határvízi együttműködések területén is szükséges a megfelelő gyakoriságú mérés, mert különösen a nemzetközi vízmegosztás területén az eltérő módszertanok és eszközök miatt a folyamatos egyeztetés ellenére is állandó vita tárgya a nemzetközi vízmegosztás mennyiségi alapja. Az országhatár 10 km-es zónájában a 352 db kút közül 51 db helyezkedik el.

A VKI 2007. évi, monitoringról szóló ország-jelentése a talajvízméréseknél említi, hogy a kút-vízszintek mérése hordozható vagy beépített eszközzel történhet.

A beépített eszközök negatív kutak esetében lehetnek vízállásmutatók (kb. 20 m-ig), amikor egy görgőn átvezetett, skálával ellátott szalag vagy számláló szerkezettel egybe szerelt zsinór egyik végre egy úszó, a másikra pedig egy ellensúly van szerelve; a vízszintet szalag esetében a görgőnél egy mutató jelzi, zsinórnál pedig egy számláló szerkezet. A leolvasás szalagos szerkezetnél mindig emberi munkát igényel, a zsinórós eszközök között viszont létezik elektronikus adatgyűjtővel ellátott készülék is.

Nagyobb mélység esetében gyakorlatilag csak elektronikus adatgyűjtővel ellátott nyomásérzékelő szondák alkalmazhatók: a szondát a leeresztő kábel segítségével a kútban előforduló legkisebb vízszint alá eresztve, a felette lévő vízoszlop nyomásából elektronika állítja elő a vízszintnek megfelelő jelet. A mérések ilyenkor előre beállítható időközönként automatikusan történnek, s a mért adatot adatgyűjtő tárolja. A tárolt adatok speciális, adatkiolvasóval kigyűjthetők.

Pozitív kutaknál a cső falába nyomásmérő kerül beépítésre; melyet vagy az észlelő olvas le a megadott időpontokban, vagy pedig elektronikus adatgyűjtővel van ellátva.

GSM kommunikációs technikán alapuló adatgyűjtésesetében a gyűjtött adatok rendszeres időközönként bekerülnek a helyi vízrajzi távmérő hálózat központjába. Ennek két legfontosabb előnye: operatív adatok állnak rendelkezésre, valamint az ilyen távmérő állomás üzemeltetési költsége jelentősen csökken.

A mérésekre vonatkozó előírásokat a vízrajzi szolgálatnál alkalmazott Műszaki Előírás-sorozat tartalmazza:

  • ME-10-231-21 Kutak vízállásának mérése mérősíppal, elektromos vízszintérzékelővel
  • ME-10-231-22 Kutak vízállásának mérése vízállásmutatóval
  • ME-10-231-23 Kutak vízállásának mérése vízállásíróval
  • ME-10-231-24 Kutak vízállásának mérése digitális vízállásregisztrálóval
  • ME-10-231-25 Kútfejnyomás mérése nyomásmérővel ME-10-231-26 Kútfejnyomás mérése digitális regisztrálóval

Tulajdonjog

A projekt során elkészült fejlesztési eredmények a Magyar Állam tulajdonába kerülnek.

A vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet 3. § (1) szerint az állami tulajdonban álló vizek és közcélú vízilétesítmények leíró műszaki adatainak, továbbá a vízrajzi, idősor jellegű adatok meghatározása - műszaki felmérések és adatfelvételek, valamint hidrológiai mérések és megfigyelések alapján - a vízügyi igazgatási szervek feladata.

A vízrajzi adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása, a betekintési lehetőség és az adatszolgáltatás biztosítása; a vízrajzi észlelőhálózat fenntartása, üzemeltetése és jóváhagyott tervek szerinti fejlesztése a KÖVIZIG-ek vízrajzi szakfeladata, amelyet a VKKI irányít és felügyel. A központi műszerszolgálat biztosítása VKKI feladata.

A létrejövő vagyonelemek államháztartási körben levő szervezetnél, a vízügyi igazgatási szervezet körébe tartozó VKKI – nál keletkeznek. Működtetésük - vagyonkezelésbe adásuk - esetleg más a vízügyi igazgatási szervezet részét képező költségvetési szerv irányába (pl. KÖVIZIG) a versenyeztetés mellőzésével történhet.

Ennek megfelelően VKKI - nál keletkező vagyonelem a műszaki átadással egy időben átadásra is kerülhet a vagyonkezelőként a terület üzemeltetését végző KÖVIZIG – hez, mert így elkerülhető a VKKI átmeneti jellegű vagyonkezelése. Formailag ez úgy oldható meg, hogy a VKKI bejelenti a vagyon keletkezését a MNV Zrt.-nek, és a bejelentésben egyidejűleg kezdeményezi a vagyonkezelői szerződés megkötését a KÖVIZIG – gel.

Fenntartás

A vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet szerint a vízrajzi, idősor jellegű adatok meghatározása - műszaki felmérések és adatfelvételek, valamint hidrológiai mérések és megfigyelések alapján - a vízügyi igazgatási szervek feladata. Így a határt metsző vízfolyások automatikus hozammérésre kialakított, vagy átalakított vízrajzi állomások működtetése a vízrajzi szolgálat költségvetése keretében történhet.

A KEOP pályázat követelményei szerint a pályázó nyilatkozata szükséges arról, hogy az elkészült létesítményekhez szükséges fenntartási, karbantartási összegeket a megvalósítást követően biztosítja. A pályázathoz csatolt melléklet szerint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium minisztere, mint a VKKI és KÖVIZIGEK fejezeti felügyeleti szervének vezetője nyilatkozott, hogy a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság a KEOP 2.2.2. fejezetéhez beadott pályázatához a 2011-től jelentkező éves üzemelési és fenntartási költséget költségvetési keretében biztosítja.

A felszín közeli távjelzéssel leolvasható automatikus működésű észlelő kutak közvetlen adatszolgáltatásra jönnek létre, adataikat közvetlenül a vízrajzi szolgálat keretein belül hasznosítják. A nyilvánosság tájékoztatása az adatbázisokról már jelenleg is széleskörűen megtörténik, bár ez nem közvetlen állomáselérést jelent, hanem az adatgazda Kövizig honlapján, illetve a hozzáférhető vízügyi tájékoztató adatbázisokon keresztül lehetséges, a jelenleg üzemeltetési és adatszolgáltatási gyakorlatnak megfelelően.